Ezek a topgimnáziumok már közzétették a végleges felvételi jegyzéküket
ELTE Radnóti, Madách, Lovassy - mutatjuk, hogy melyik középiskolák töltötték fel a honlapjukra a végleges felvételi jegyzéküket.
Stiller Ákos
EU, nyugdíjrendszer, kapitalista világgazdaság és 1956 az emelt szintű töriérettségin
Hoffmann Rózsa kedvencéről is írhatnak esszét a diákok a töriérettségin
„Vannak olyan témák, amelyek szinte minden évben előkerülnek a töriérettségin. Ilyen például a holokauszt, ráadásul 2014 a holokauszt emlékéve” – mondta az eduline-nak Mozsolics Péter, a Studium Generale Történelem Szekciójának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos érettségi-előkészítőjének oktatója szerint vannak olyan témapárok, amelyek közül az egyik biztosan bekerül a feladatsorba. „Vagy Róma, vagy a görögök. Vagy valamelyik Árpád-házi, vagy valamelyik vegyesházi király. Vagy a francia forradalom, vagy az angol ipari forradalom. Vagy 1848/49, vagy 1956” – sorolja.
Két feladatsort kapnak a diákok
A középszintű töriérettségi két részből áll: először 10-12 rövid feladatot kell megoldani, ezek a szaknyelv ismeretét, a tárgyi tudást (évszámok, nevek, topográfia) ellenőrzik, általában szövegeket, képeket vagy diagramokat kell értelmezni.
Mozsolics Péter szerint a típusfeladatokat érdemes begyakorolni – minden évben van képfelismerés, térképes feladat, szövegkiegészítés, különböző tények párosítása. „A relációanalízis például rendszeresen kifog a diákokon. Itt az a feladat, hogy a mondatrészekről el kell dönteniük, hogy igazak vagy hamisak. Ilyen feladattípust általában a gazdasági témáknál szoktak használni” – mondja. Itt találjátok az előző évek középszintű feladatsorait, emelt szintű feladatsorokat innen tölthettek le. A Studium Generale próbaérettségi feladatsorait pedig itt oldhatjátok meg.
Esszéfeladatok: ilyen hibákkal lehet a legtöbb pontot veszíteni
A második rész nyolc esszéfeladata közül hármat kell kiválasztani és megoldani: egy témának az egyetemes történelemhez kell kapcsolódnia, kettőnek pedig a magyar történelem megadott korszakaihoz. Utóbbi két téma közül az egyikről rövidebb (70-90 szavas), a másikról pedig hosszabb (150-160 szavas) fogalmazást kell írni.
„Fontos, hogy mindent el kell helyezni térben és időben, ha ezt az esszé elején nem teszik meg a diákok, nagyon sok pontot veszíthetnek. Akkor is pontlevonás jár, ha a szaknyelvet, a történelmi szakkifejezéseket nem használják” – mondja Mozsolics Péter, hozzátéve: a megadott forrásokat mindig alkalmazni kell, ezért is pontok járnak. „Ha egy esszét az utasítás szerint a megadott forrás és a saját tudás alapján kell megírni, mindenképpen fel kell dolgozni a forrást, akkor is, ha a vizsgázó az egész témát fejből tudja. Egy hosszú esszénél a források megfelelő alkalmazása nyolc pontot ér. Külön pontozási szempont az eseményeket alakító tényezők feltárása, vagyis ki kell fejteni a háttérben húzódó eseményeket” – teszi hozzá a Studium Generale szekcióvezetője.
| Feladatsorok és megoldások az eduline-on |
Az eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, iratkozzatok fel hírlevelünkre, vagy lájkoljátok Facebook-oldalunkat. Az érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Mivel az érettségin a szöveg megszerkesztettségéért és a nyelvhelyességért maximum nyolc pontot kapnak a diákok, érdemes arra is odafigyelni, hogy az esszét jól építsék fel – legyen bevezetés, tárgyalás és befejezés.
Történelmi atlasz: a legjobb puska az érettségin
„Aki az érettségin veszi először kezébe a történelmi atlaszt, csak ront a saját helyzetén, nagyon sok idő megy majd el a keresgéléssel” – teszi hozzá Mozsolics Péter, aki azt tanácsolja az érettségizőknek, hogy a tanuláshoz ne csak a tankönyvet és a jegyzetet vegyék elő, hanem az atlaszt is, így gyorsan meg lehet jegyezni, hol találják a különböző történelmi eseményeket.
„Aki végig így tanul, tudni fogja, hogy milyen témaköröket dolgoz fel az atlasz, milyen évszámok vannak benne” – teszi hozzá. Mozsolics Péter szerint a középiskolai tananyagnak körülbelül húsz százalékát fedik le az atlaszban lévő térképek, ábrák és képek: bőséges anyag van például az ipari forradalomról és a korstílusokról, az atlasz végén pedig évszámgyűjteményt találnak a diákok. Persze ebben sem szerepel az összes történelmi esemény évszáma, így a tanulást nem lehet megúszni, viszont ellenőrzésre tökéletes.
Kizárólag olyan példányt szabad bevinni az érettségire, amelyben semmiféle jegyzet nincs - egy aláhúzás, egy kiemelés sem lehet benne, a kiadványokat a középszintű írásbelin is ellenőrzik, az emelt szintű vizsgán pedig még szigorúbban veszik ezt a szabályt. Ma már többféle atlasz van forgalomban, mindenki a saját tanárát kérdezze meg arról, hogy melyiket érdemes bevinni a vizsgára.
A történelmi atlaszt egyébként a teljes középszintű írásbelin lehet használni - vagyis a 10-12 rövid feladat, valamint a három esszéfeladat megoldásához is -, az emelt szinten vizsgázók azonban csak az esszéfeladatoknál vehetik elő.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
