Pénteken elstartolt az őszi érettségi, néhány hónap múlva pedig kezdődik a tavaszi vizsgaszezon. Hogyan lehet elrontani az érettségit? Milyen hibákat érdemes elkerülni? Mutatunk néhányat.
Ha elhiszitek magatokról, hogy két nap alatt be tudjátok magolni a teljes középiskolai tananyagot töriből/magyarból/bármi másból.
Tapasztalatból mondjuk: ennyi idő nem elég, sokszor még a kidolgozott tételek elolvasására sem. Persze előfordulhat, hogy éppen azt a tételt húzzátok a szóbelin vagy olyan témakört kaptok az írásbelin, amit átnéztetek, de aki biztosra akar menni, heteket készül az érettségire. Apránként, minden nap tanulva egy keveset, és - ami a legfontosabb - egy-két napot hagyva az átnézésre, ismétlésre.
Ha az érettségi előtti éjszakán
literszámra isszátok a kávét.
Nem éri meg. Ha egyébként nem szoktatok kávét inn, a szervezetetek furcsán reagálhat az extrém mennyiségű koffeinre, ráadásul így semmit nem tudtok majd aludni a vizsga előtt - márpedig ott minden agysejtre szükség lesz, a kialvatlanság miatt pedig az olyan tételeket is könnyen elfelejthetitek, amelyeket egyébként előző este még jól tudtatok.
Nem használjátok
a legális puskákat.
Mert nem tudjátok, mit hol kell keresni bennük. Még a vizsga előtt nézzétek át, mit hol találtok a földrajzi és a történelmi atlaszban, a négyjegyű függvénytáblázatban, az onnan szerzett infók ugyanis értékes pontokat érnek a vizsgákon.
Hisztek azoknak, akik szerint az érettségi...
semmiség.
Mármint az egyetemi vizsgákhoz képest. Ami egy-egy durvább vizsga esetében akár igaz is lehet, de egy egyetemi vizsgának sincs akkora tétje, mint az érettséginek. Sok a tétel, sokat kell tanulni, és a mosolyért nem járnak pluszpontok. Pláne nem az emelt szintű érettségin. Úgyhogy ne hallgassatok azokra, akik mást mondanak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
