Ne feledjétek, a szakok kiválasztásával és a jelentkezés leadásával még nem ér véget az egyetemi felvételi. A jelentkezés hitelesítése még hátra van, amely nélkül az egész jelentkezés érvénytelen.
Az űrlapok kitöltése és az eljárási díj befizetése utáni következő teendő a jelentkezés hitelesítése, amely nélkül a jelentkezés érvénytelen. De hogyan működik a hitelesítés?
1. Ügyfélkapun keresztül
Ha még nem rendelkeztek Ügyfélkapu regisztrációval: az egyszeri regisztrációt személyesen bármelyik okmányirodában, kormányhivatali ügyfélszolgálati irodában megtehető.
Ha már rendelkeztek Ügyfélkapu regisztrációval, akkor az E-felvételi felületén található hitelesítés funkció használatával a két rendszerbe történő párhuzamos bejelentkezés után a hitelesítés automatikusan megtörténik, melyről elektronikus értesítést kaptok majd.
2. Hitelesítő adatlappal
Amennyiben nem éltek az Ügyfélkapun keresztül történő hitelesítés lehetőségével, akkor az űrlapok kitöltése, mentése, valamint adataitok ellenőrzése után ki kell nyomtatnotok a felületről az ún. hitelesítő adatlapot. A hitelesítő adatlapot aláírva – ajánlott küldeményként – kell postáznotok a következő címre: Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190.
Így kell kitölteni a 2018-as online felvételi jelentkezési lapot - lépésről lépésre
Kiválasztottátok azokat a szakokat, ahová jelentkezni szeretnétek a 2018-as felvételin? Akkor ideje regisztrálni az e-felvételi rendszerében, ahol az egész jelentkezési procedúrát elintézhetitek. Hogy könnyebb legyen a használata, részletes útmutatót készítettünk nektek. Hol kell regisztrálni? Az elektronikus felvételi rendszert a felvi.hu-n keresztül érhetitek el - a használatához azonban mindenképpen regisztrálnotok kell.
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
