Még két hónap, és minden felvételiző megtudja, melyik egyetemen vagy főiskolán kezdhet el tanulni szeptemberben. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas helyet szerezne, nekik beiratkozáskor a hallgatói nyilatkozatot is alá kell írniuk.
Mi az a hallgatói nyilatkozat?
A hallgatói szerződés új neve.
Mikor kell aláírni?
A hallgatói nyilatkozatot még tanulmányaitok elkezdése előtt alá kell írnotok - ez az egyik feltétele az állami ösztöndíjas helynek.
Milyen feltételeket kell teljesíteni?
A nyilatkozat többek között arra kötelezi a hallgatókat, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezzék a diplomát, majd az azt követő húsz évben legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, ahány évig állami ösztöndíjasként tanultak. Egy szemeszter öt hónapnak (150 napnak) számít, tehát egy hat féléves alapképzés után legalább 900 napig kell itthon dolgoznotok.
Ha a magyarországi munkavállalási kötelezettségre mondtok nemet, a teljes összeget vissza kell utalnotok az államnak. Ha néhány hónapig vagy évig itthon dolgoztok, de a teljes képzési idő így sincs meg, a "ledolgozott" hónapokat beszámítják, vagyis egy 900 napos képzés és 300 nap hazai munkaviszony esetében csak az állami ösztöndíj kétharmadát kell visszafizetni.
És ha munkanélküli leszek?
Munkaviszonynak számít az az időszak is, amikor gyermekgondozási díjat vagy munkanélküli segélyt kaptok.
Rögtön a diplomázás után el kell kezdeni a "törlesztést"?
Nem: az oklevél megszerzését követő húsz éven belül kell teljesítenetek a követelményt, akár több részletben. A lényeg, hogy a végén meglegyen a három-hat év itthoni munkaviszony.
Mi történik, ha félbehagyom az egyetemet?
Ha nem szerzitek meg a diplomát a megadott időn belül, esetleg félbehagyjátok a szakot, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj (fontos: nem a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjról van szó, hanem a képzés költségeiről) felét.
Ha a képzés első (osztatlan szakon második) féléve után hagyjátok ott az egyetemet, nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
