Még két hónap, és minden felvételiző megtudja, melyik egyetemen vagy főiskolán kezdhet el tanulni szeptemberben. A jelentkezők többsége állami ösztöndíjas helyet szerezne, nekik beiratkozáskor a hallgatói nyilatkozatot is alá kell írniuk.
Mi az a hallgatói nyilatkozat?
A hallgatói szerződés új neve.
Mikor kell aláírni?
A hallgatói nyilatkozatot még tanulmányaitok elkezdése előtt alá kell írnotok - ez az egyik feltétele az állami ösztöndíjas helynek.
Milyen feltételeket kell teljesíteni?
A nyilatkozat többek között arra kötelezi a hallgatókat, hogy a meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerezzék a diplomát, majd az azt követő húsz évben legalább annyi ideig dolgozzanak Magyarországon, ahány évig állami ösztöndíjasként tanultak. Egy szemeszter öt hónapnak (150 napnak) számít, tehát egy hat féléves alapképzés után legalább 900 napig kell itthon dolgoznotok.
Ha a magyarországi munkavállalási kötelezettségre mondtok nemet, a teljes összeget vissza kell utalnotok az államnak. Ha néhány hónapig vagy évig itthon dolgoztok, de a teljes képzési idő így sincs meg, a "ledolgozott" hónapokat beszámítják, vagyis egy 900 napos képzés és 300 nap hazai munkaviszony esetében csak az állami ösztöndíj kétharmadát kell visszafizetni.
És ha munkanélküli leszek?
Munkaviszonynak számít az az időszak is, amikor gyermekgondozási díjat vagy munkanélküli segélyt kaptok.
Rögtön a diplomázás után el kell kezdeni a "törlesztést"?
Nem: az oklevél megszerzését követő húsz éven belül kell teljesítenetek a követelményt, akár több részletben. A lényeg, hogy a végén meglegyen a három-hat év itthoni munkaviszony.
Mi történik, ha félbehagyom az egyetemet?
Ha nem szerzitek meg a diplomát a megadott időn belül, esetleg félbehagyjátok a szakot, vissza kell fizetnetek a felhasznált állami ösztöndíj (fontos: nem a tanulmányi vagy szociális ösztöndíjról van szó, hanem a képzés költségeiről) felét.
Ha a képzés első (osztatlan szakon második) féléve után hagyjátok ott az egyetemet, nem kell visszafizetni az állami ösztöndíjat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
