Visszaesett az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezők száma idén, pedig az állami...
Visszaesett az alkalmazott közgazdaságtan és a nemzetközi gazdálkodás szakra jelentkezők száma idén, pedig az állami ösztöndíjas képzés ponthatára a legtöbb helyen nem magasabb, mint tavaly. Alkalmazott közgazdaságtanra 2012-ben még 460-an, idén azonban csak 168-an jelentkeztek első helyen. A nemzetközi gazdálkodásra első helyen felvételizők száma 2303-ról 1272-re csökkent.
A két szak egyike annak a tizenhat szaknak, amelyeken az eredeti elképzelés szerint az idén már nem lettek volna állami ösztöndíjas helyek. A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) kötött megállapodás alapján végül lemondott erről a tervről, de a ponthatárokat az erőforrás-minisztérium határozta meg, központilag.
Alkalmazott közgazdaságtanra állami ösztöndíjas formában mindössze 59 hallgatót vettek 2012-ben, nemzetközi gazdálkodásra pedig 119-et. A gazdasági szakok ugyanis tavaly - a 2011-es 4700-al szemben - mindössze 250 támogatott helyet kaptak.
Nem magasabbak a ponthatárok
Az alkalmazott közgazdaságtanra jelentkezőknek idén 465, a nemzetközi gazdálkodás szakra felvételizőknek pedig 460 pontot kell összegyűjteniük, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnének bekerülni. Ezek a legtöbb helyen nem magasabbak, mint a tavalyi ponthatárok, így valószínűleg többen kezdhetik meg támogatott formában a tanulmányaikat, mint egy évvel korábban.
2012-ben alkalmazott közgazdaságtan alapszakra állami ösztöndíjas formában a Budapesti Corvinus Egyetemen 479, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 471, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 464, a Pannon Egyetemen 432, a Pécsi Tudományegyetemen pedig 440 ponttal lehetett bekerülni.
Nemzetközi gazdálkodás szakon a Corvinuson 482, a Budapesti Gazdasági Főiskolán 465, a BME-n 470, a Debreceni Egyetemen 464, a Pannon Egyetemen pedig 461 volt a ponthatár.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
