Ezek a felvételizők járnak rosszul az idén: ilyenek a ponthatárok a gazdasági szakokon

Nehéz dolgotok lesz, ha gazdasági szakra szeretnétek bekerülni, ráadásul ösztöndíjas helyre pályáztok - egy év alatt 11 ezerrel ugrott meg az államilag finanszírozott gazdasági képzésre jelentkezők száma. A legtöbb szakon ráadásul már második éve központi ponthatárokat húznak.

Eduline

Központi ponthatár a 16 népszerű szakon

Az már most biztos, hogy a közepes érettségi eredményt produkáló diákok nem szereznek majd állami ösztöndíjas helyet - a gazdasági alapszakokon ugyanis ismét központi, 400-nál magasabb ponthatárt húztak.

Ez több dolgot jelent. Egyrészt azt, hogy mindegy, ki melyik egyetemre vagy főiskolára jelentkezett: ha államilag támogatott gazdasági alapszakot jelölt meg, ugyanannyi pontra lesz szüksége a bekerüléshez a Corvinuson, a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Főiskolán is (vagy bárhol máshol).

Shutterstock

A másik - kevésbé pozitív - következmény, hogy hiába vonzanak több ezer felvételizőt az olyan képzések, mint a gazdálkodási és menedzsment vagy a kereskedelem és marketing, közülük csak kevesen, szakonként, országosan legfeljebb 100-150 ember kaphat állami ösztöndíjat. Itt találjátok kalkulációinkat arról, az idén hány felvételizőnek van esélye a támogatott helyre a tizenhat népszerű szakon.

Gazdasági alapszakok és a 2014-es központi ponthatár:

Alapszak	Központi ponthatár, 2014
emberi erőforrások	443
alkalmazott közgazdaságtan	465
gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés	465
közszolgálati	440
gazdálkodási és menedzsment	460
kereskedelem és marketing	449
nemzetközi gazdálkodás	460
pénzügy és számvitel	458
turizmus-vendéglátás	428
üzleti szakoktató	440

Gazdaságinformatika, gazdasági agrármérnök: két képzési terület határán

Azok jobban jártak, akik olyan alapszakot jelöltek meg, amely hivatalosan nem a gazdaságtudományi képzési területhez tartozik - ezeken ugyanis nem húztak központi ponthatárokat. A Budapesti Corvinus Egyetem gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki szakán tavaly 378-nál húzták meg az ösztöndíjas ponthatárt, a Debreceni Egyetemen 300 pont, a Szolnoki Főiskolán 242 pont a limit. Az előző évek felvételi ponthatárainak teljes listáját itt találjátok.

Közkedvelt a gazdaságinformatika szak is, az idén több mint 3500-an jelölték meg. A Corvinuson tavaly 350 volt a ponthatár, a felsőoktatási intézmények zömébe ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett kerülni: a Budapesti Gazdasági Főiskola pénzügyi-számviteli karán tavaly és tavalyelőtt is 240 volt az alsó limit, ahogy az egri Eszterházy Károly Főiskola képzését is el lehetett kezdeni 240 ponttal. Ennél az idén biztosan jobb eredmény kell majd, a minimumponthatár ugyanis a BA- és BSc-képzéseken nem 240, hanem 260 pont. Mennyit keresnek a gazdasági végzettségű friss diplomások? Itt találjátok a friss adatokat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás

Kollégiumi férőhelyekről, ösztöndíjakról és az egyetemisták megélhetéséről egyeztetett Lannert Judit a hallgatói szervezetekkel

Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.

Felsőoktatás

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás

Egyetemi felvételi 2027–2028: megvan, hogyan számolják majd a pontokat

Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.

Díjazták azokat a diákokat, akik 4,8-as átlaguk mellett a sportban is kiemelkedően teljesítettek

Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.