A matekérettségin sem maradtok segítség nélkül, ha jól ismeritek az egyetlen legális puskát: a függvénytáblázatotokat. De hogyan kell jól használni? Most minden fontos kérdésre válaszolunk a Studium Generale szakértőjének segítségével.
Valóban legális puska a függvénytáblázat?
Tévhit, hogy a függvénytáblázat mindenki számára legális puska lehet - magyarázza az Eduline-nak Hulej Ákos, a Studium Generale Matematika Szekciójának vezetője. "A függvénytáblázatot nem érettségizők állították össze, hanem szakemberek szerkesztették, ezért nagyon fontos tudni, hogy mit hol találunk benne. Tehát az is nagyon fontos, hogy az érettségi előtt mindenki átnézze a függvénytáblázatot, mert csak abban az esetben lehet segítség, ha tudják, hogy hogyan és mikor használják. Ebben az eseten nevezhető legális puskának" - mondja.
Folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok a matekérettségiről.
Ha az érettségin ott van mellettetek a függvénytáblázat, és tudjátok, hogy hol kell kinyitni, mit merre találtok benne, akkor nem fogtok időt veszíteni a keresgéléssel. Ha viszont nem ismeritek függvénytáblázatot, kifejezetten időrablóvá válhat, ha elkezditek keresgélni a tárgymutatóban azokat a képleteket, amelyeket használni szeretnétek. Ez főleg a középszintű érettségi első, 45 perces, rövidebb feladatokat tartalmazó részénél lehet nagy buktató, sok érettségiző veszít értékes perceket a lapozgatással.
Minden benne van a függvénytáblázatban?
Ha valaki ismeri a feladatokat és a függvénytábla felépítését, középszinten az első rész teljesíthető a függvénytábla használatával, illetve a második részhez is ott van a tudnivalók nagy százaléka - mondja Hulej Ákos.
Tehát ha ismeritek a képleteket, és tisztában vagytok a matek alapjaival, akkor középszinten tényleg nagy segítség lehet a függvénytáblázat. Ehhez persze elengedhetetlen, hogy a feladattípusokat is ismerjétek, és ne azzal menjen el az idő, hogy pánikoltok a feladatok láttán. Ha úgy érzitek, hogy fejből is mennek a képletek vagy az azonosságok, akkor is jól jöhet a függvénytábla az ellenőrzéshez.
Milyen feladatok vannak a középszintű matekérettségin?
Az I. feladatlap 10-12 feladatot tartalmaz, amelyek az alapfogalmak, definíciók, egyszerű összefüggések ismeretét ellenőrzik. Erre a vizsgarészre 45 percetek lesz. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítást tartalmazó vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű.
A II. feladatlap megoldására 135 percet kaptok. A II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot tartalmaz, amelyek több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből a vizsgázó választása szerint kettőt kell megoldani, és csak ez a kettő értékelhető.
Milyen függvénytáblázatot használhattok?
Egyidejűleg akár többféle függvénytáblázatot is használhattok, azonban mindenki vigyen saját példányt, és a vizsga alatt egymás között nem cserélhetitek ki a függvénytáblázatokat. Ezen felül nagyon fontos, hogy mielőtt beültök az érettségire, nézzétek át a függvénytáblázatot, nincs-e benne elfelejtett dolgozat, jegyzet vagy papírcetli, mert ezeket a vizsga előtt szigorúan ellenőrzik, és ha a dolgozat írása közben ilyeneket találnak benne, akkor annak komoly következményei is lehetnek.
Ha írtatok bele, ábrákat rajzoltatok, esetleg jegyzeteket készítettetek vagy magyarázatot hagytatok benne, akkor inkább még most kérjetek kölcsön olyan könyvet, amely teljesen üres.
Arról, hogy milyen lesz az idei matekérettségi és hogy milyen feladatokra készülhettek, arról mindent elolvashattok itt.
A 2018-as érettségiről folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Készüljetek velünk a matek írásbelire témáról témára: számelmélet
Ha úgy érzitek, hogy szükségetek van még némi gyakorlásra az érettségi előtt, akkor kövessétek matekérettségi-felkészítő sorozatunkat: a Studium Generale és az Eduline segítségével újabb témakört ismételhettek át. 14. rész: számelmélet. A Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítőjének oldalán témakörök szerint találjátok meg az elmúlt évek matekérettségi feladatsorait.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
