Szerda reggel a franciavizsgával folytatódik az érettségi harmadik hete - az eduline-on megtaláljátok a legfrissebb infókat, diákokat és tanárokat kérdezünk a feladatsorról.
Középszinten 180 percig tart a vizsga, ebből az első rész, az "olvasott szöveg értése" 60 perces, a nyelvhelyességi feladatsor megoldására pedig 30 percet kapnak a diákok. Ezt egy 30 perces szünet követi, majd jön a "hallott szöveg értése" rész, végül pedig az "íráskészség" 60 perces feladatsora.
Az emelt szintű írásbeli vizsga teljes időtartama 240 perc. A vizsgán a felsorolt vizsgarészek szerepelnek ugyanebben a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam sorrendben 70, 50, 30, 90 perc. Az íráskészséget tesztelő feladatsor megoldásához mindkét szinten lehet használni nyomtatott szótárat.
A középszintű írásbeli vizsgával legfeljebb 117 pontot, míg az emelt szintű feladatok megoldásával maximum 120 pontot lehet szerezni. Ha még gyakorolni szeretnétek, ezeknek a feldatoknak a segítségével megtehetitek: az elmúlt évek középszintű feladatsorait itt, míg az emelt szintű feladatokat itt találjátok. Arról pedig, hogy a közép- és emelt szintű szóbeli franciaérettségin milyen mintafeladatokra számíthattok, itt olvashattok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
