Tíz órakor ért véget a középszintű fizikaérettségi, az eduline olvasói közül többen már le is írták, milyennek tartják az idei feladatsort. A kommentek közül válogattunk.
A teszt tipszmiksz volt, a számolások nagyon nehezek, a jelenségmagyarázat volt viszonylag könnyebb.
A teszt nem volt olyan nehéz, a feladatokból a 3/B semmi volt, akár középmatekon is lehetett volna.
Katasztrófa volt az egész, a III. rész volt csak kicsit egyszerűbb.
Az első rész könnyebb volt, alapfeladatok voltak. A második feladat már nagyon nehéz volt… túl sok adat, túl sok számítással. Amire az idő is kevés volt. Aztán a harmadik részből az A-t csináltam meg, ott számolni nem kellett, csak józan paraszti ész kellett hozzá. Összegezve nehéz volt…
Számomra az idő
tűnt kevésnek…
Túl kevés volt rá az idő, a 3. részre kellett volna még egy plusz fél óra.
Szerintem az idővel semmi gond nem volt, ha alaposan tudtad a képleteket esetleg fejből, vagy az alaptémában már jártas voltál. Viszont egy-két részen nagyon könnyen el lehetett csúszni, hiszen sok volt a részszámolás. A 3/B tényleg egyszerűbb volt!
A középszintű feladatokat és megoldásokat itt nézhetitek meg.
Az emelt szintű feladatsort és a megoldást itt nézhetitek meg.
Itt van a középszintű fizikaérettségi első részének nem hivatalos megoldása
A középszintű fizikaérettségi második részének nem hivatalos megoldása
A fizikaérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok, nemsokára jövünk a nem hivatalos megoldásokkal!
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
