Tizenöt százalékkal többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára az idén, mint egy évvel korábban. Most is a női jelentkezők vannak többen, az alapszakok közül a gazdasági, mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbb.
Az idén 106 157-en adták be jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. A jelentkezők kétharmada, tehát majdnem hetvenezer diák alapképzési szakra menne, 20 százalék mesterképzést jelölt meg, osztatlanra szakra csak 9 százalék, felsőoktatási szakképzésre pedig 5 százalék jelentkezett. Mindegyik képzési szinten a nők vannak többségben, összesen a jelentkezők 56 százalékát adják, ez valamivel magasabb arány, mint tavaly.
Az alapképzésre jelentkezők átlagéletkora 22,6 év, osztatlan mesterképzésen 21,5 év, felsőoktatási szakképzésen 23,7 év, mesterképzésen természetesen magasabb, 28 év. A legidősebb jelentkező valószínűleg kihagyja a gólyatábort (bár ki tudja...), ő ugyanis 1939-es születésű. Ő a 2014-es felvételi rekordere: 75 évesen jelentkezik egyetemre.
Az esti munkarend és a távoktatás nem vonz sok jelentkezőt: a felvételizőknek csupán 1-1 százaléka jelölt ilyen szakot első helyen, 25 százalék pedig levelezőt. A többiek nappali képzésre szeretnének bekerülni, ez különösen az osztatlan és az alapszakokra igaz. Mesterképzésen valamivel kevesebben vállalnák a nappali képzést, 40 százalék levelezőn, 2 százalék estin végezné, valószínűleg munka mellett.
A jelentkezők többsége - 87 százaléka - első helyen állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, tehát a hallgatói szerződés ellenére még mindig ez maradt a legnépszerűbb finanszírozási forma. Mesterképzésen még alacsonyabb az önköltséges helyet választók aránya, valószínűleg azért, mert az MA- és MSc-képzések jóval drágábbak, mint az alap- és osztatlan szakok. Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk a 2014-ben felvételizőknek.
Gazdasági, műszaki és pedagógiai szakok: a legnépszerűbbek
Alapképzésen a gazdasági és a műszaki területre jelentkezők száma a legmagasabb, az alapképzésre jelentkezők 35 százaléka, tehát több mint 24 ezren szeretnének ide bekerülni. A bölcsész- és pedagógiai szakokra a jelentkezők 20 százaléka pályázik, legkevesebben pedig művészetközvetítési és jogi szakokra jelentkeztek. Ezek a felvételizők járnak rosszul az idén: ilyenek a ponthatárok a gazdasági szakokon.
Mesterképzést elsősorban a pedagógusi pályára készülők választanak, erre a képzési területre a jelentkezők 22 százaléka szeretne bejutni. Ezt követik a gazdasági, a bölcsész-, a műszaki, majd a társadalomtudományi szakok.
Pályakezdő fizetések: erre számíthatnak az alap- és mesterszakosok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
