Tizenöt százalékkal többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára az idén, mint egy évvel korábban. Most is a női jelentkezők vannak többen, az alapszakok közül a gazdasági, mesterszakok közül a pedagógiai képzések a legnépszerűbb.
Az idén 106 157-en adták be jelentkezésüket valamilyen felsőoktatási képzésre. A jelentkezők kétharmada, tehát majdnem hetvenezer diák alapképzési szakra menne, 20 százalék mesterképzést jelölt meg, osztatlanra szakra csak 9 százalék, felsőoktatási szakképzésre pedig 5 százalék jelentkezett. Mindegyik képzési szinten a nők vannak többségben, összesen a jelentkezők 56 százalékát adják, ez valamivel magasabb arány, mint tavaly.
Az alapképzésre jelentkezők átlagéletkora 22,6 év, osztatlan mesterképzésen 21,5 év, felsőoktatási szakképzésen 23,7 év, mesterképzésen természetesen magasabb, 28 év. A legidősebb jelentkező valószínűleg kihagyja a gólyatábort (bár ki tudja...), ő ugyanis 1939-es születésű. Ő a 2014-es felvételi rekordere: 75 évesen jelentkezik egyetemre.
Az esti munkarend és a távoktatás nem vonz sok jelentkezőt: a felvételizőknek csupán 1-1 százaléka jelölt ilyen szakot első helyen, 25 százalék pedig levelezőt. A többiek nappali képzésre szeretnének bekerülni, ez különösen az osztatlan és az alapszakokra igaz. Mesterképzésen valamivel kevesebben vállalnák a nappali képzést, 40 százalék levelezőn, 2 százalék estin végezné, valószínűleg munka mellett.
A jelentkezők többsége - 87 százaléka - első helyen állami ösztöndíjas szakot jelölt meg, tehát a hallgatói szerződés ellenére még mindig ez maradt a legnépszerűbb finanszírozási forma. Mesterképzésen még alacsonyabb az önköltséges helyet választók aránya, valószínűleg azért, mert az MA- és MSc-képzések jóval drágábbak, mint az alap- és osztatlan szakok. Ilyen hallgatói szerződést kell aláírniuk a 2014-ben felvételizőknek.
Gazdasági, műszaki és pedagógiai szakok: a legnépszerűbbek
Alapképzésen a gazdasági és a műszaki területre jelentkezők száma a legmagasabb, az alapképzésre jelentkezők 35 százaléka, tehát több mint 24 ezren szeretnének ide bekerülni. A bölcsész- és pedagógiai szakokra a jelentkezők 20 százaléka pályázik, legkevesebben pedig művészetközvetítési és jogi szakokra jelentkeztek. Ezek a felvételizők járnak rosszul az idén: ilyenek a ponthatárok a gazdasági szakokon.
Mesterképzést elsősorban a pedagógusi pályára készülők választanak, erre a képzési területre a jelentkezők 22 százaléka szeretne bejutni. Ezt követik a gazdasági, a bölcsész-, a műszaki, majd a társadalomtudományi szakok.
Pályakezdő fizetések: erre számíthatnak az alap- és mesterszakosok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
