Egész nap a körmét rágja, vagy lazán áll a felvételihez? Minden egyetemi dologról tudni akar, pedig még ki sem hirdették a ponthatárokat? Öt embertípus, amellyel garantáltan találkozni fogsz a ponthatárhúzás napján.
A paragép
480 pontja van, de meggyőződése, hogy őt egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem fogják felvenni. Falfehér arccal járkál július 24-én, és mindenkinek azt mondogatja: biztos benne, hogy az idei ponthatárok sokkal, de sokkal magasabbak lesznek, mint a tavalyiak. Aztán persze simán bekerül az első helyen megjelölt szakra, és ezen nagyon meglepődik.
A laza
Van ám ilyen típus az egyetemen is, csak őket örök egyetemistának hívják. Nem izgatja, hány pontja van, nem is számolta ki, az pedig eszébe sem jutott, hogy változtasson a szakok sorrendjén (amit egyébként február 15-én, három perccel a leadási határidő előtt, találomra állított össze). Fogalma sincs, miről szól az a szak, amire jelentkezett, de ez egyelőre nem zavarja.
Az eminens
Biztos benne, hogy be fog kerülni a kiválasztott szakra (mondjuk 500 közeli pontszámmal nehéz lenne bármiről is lemaradni), ennek ellenére nem adja át magát az ünneplés örömének. Pedig ő aztán mindenféle stresszelés nélkül, csak a buli kedvéért mehetne ki a Pont Ott Partira. Már most tudja, milyen tantárgyai lesznek az első félévben, és arról is pontos információkat szerzett, milyen profokat kell elkerülni az egyetemen.
A csodaváró
Épphogy sikerült elérnie a minimumponthatárt, de azért nagyon bízik abban, hogy sikerül bekerülnie a megjelölt szakra. Sírós-izgulós este elé néz július 24-én, viszont mások sikerének nagyon örül.
Az információhalász
Még nem is tudja, bekerült-e az egyetemre, már ott nyüzsög az egyetemek-főiskolák standjainál a Pont Ott Partin. Mindent tudni akar, a pótfelvételiről szóló hosszú előadást akkor is meghallgatja, ha eszébe sem jut jelentkezni - "jobb tudni" alapon. Elsőévesként igazi kincs lesz: amikor ti még a tanulmányi osztályt sem találjátok, ő már az ügyintéző beosztását is ismeri.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
