Egész nap a körmét rágja, vagy lazán áll a felvételihez? Minden egyetemi dologról tudni akar, pedig még ki sem hirdették a ponthatárokat? Öt embertípus, amellyel garantáltan találkozni fogsz a ponthatárhúzás napján.
A paragép
480 pontja van, de meggyőződése, hogy őt egyetlen egyetemre vagy főiskolára sem fogják felvenni. Falfehér arccal járkál július 24-én, és mindenkinek azt mondogatja: biztos benne, hogy az idei ponthatárok sokkal, de sokkal magasabbak lesznek, mint a tavalyiak. Aztán persze simán bekerül az első helyen megjelölt szakra, és ezen nagyon meglepődik.
A laza
Van ám ilyen típus az egyetemen is, csak őket örök egyetemistának hívják. Nem izgatja, hány pontja van, nem is számolta ki, az pedig eszébe sem jutott, hogy változtasson a szakok sorrendjén (amit egyébként február 15-én, három perccel a leadási határidő előtt, találomra állított össze). Fogalma sincs, miről szól az a szak, amire jelentkezett, de ez egyelőre nem zavarja.
Az eminens
Biztos benne, hogy be fog kerülni a kiválasztott szakra (mondjuk 500 közeli pontszámmal nehéz lenne bármiről is lemaradni), ennek ellenére nem adja át magát az ünneplés örömének. Pedig ő aztán mindenféle stresszelés nélkül, csak a buli kedvéért mehetne ki a Pont Ott Partira. Már most tudja, milyen tantárgyai lesznek az első félévben, és arról is pontos információkat szerzett, milyen profokat kell elkerülni az egyetemen.
A csodaváró
Épphogy sikerült elérnie a minimumponthatárt, de azért nagyon bízik abban, hogy sikerül bekerülnie a megjelölt szakra. Sírós-izgulós este elé néz július 24-én, viszont mások sikerének nagyon örül.
Az információhalász
Még nem is tudja, bekerült-e az egyetemre, már ott nyüzsög az egyetemek-főiskolák standjainál a Pont Ott Partin. Mindent tudni akar, a pótfelvételiről szóló hosszú előadást akkor is meghallgatja, ha eszébe sem jut jelentkezni - "jobb tudni" alapon. Elsőévesként igazi kincs lesz: amikor ti még a tanulmányi osztályt sem találjátok, ő már az ügyintéző beosztását is ismeri.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
