Hány pont jár a 2017-es felsőoktatási felvételin az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért vagy egy OKJ-s szakképesítésért? Milyen szabályok változtak? Itt megtaláltok minden infót a többletpontokról.
Emelt szintű érettségi
Vizsgánként 50-et, két emelt szintű érettségivel összesen 100 többletpontot szerezhettek.
Az emelt szintű érettségiért csak azok kapnak többletpontokat, akik legalább 45 százalékos eredményt érnek el, és olyan tárgyból választják a nehezebb vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható érettségi tárgy.
Felsőoktatási felvételi szakmai vizsga
Számos alap- és osztatlan szakra csak azok a jelentkezők juthatnak be, akik legalább egy tárgyból emelt szintű érettségit tesznek. Azok azonban, akik 2005 előtt, a régi rendszerben érettségiztek, annak idején nem tehettek emelt szintű érettségit egy tárgyból sem - nekik eddig mindenképpen újra kellett érettségizniük egy vagy két tárgyból.
Újdonság a felvételin, hogy azok a jelentkezők, akik a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt érettségiztek, valamely külföldi EGT-tagállamban érettségiztek, nemzetközi érettségi bizonyítvánnyal vagy ún. európai érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek, és az adott tárgyból van érettségi eredményük, emelt szintű érettségi helyett felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával is teljesíthetik a felvételi követelményeket.
A vizsgáért - amelyről itt találtok meg minden részletet - akár az emelt szintű érettségiért járó 50 többletpontot is megkaphatjátok. Ha rendelkeztek a kétszintű érettségi rendszer bevezetése előtt tett érettségi vizsgával, és az előírt feltételeknek megfelelően felsőoktatási felvételi szakmai vizsgát tesztek, a „megfelelt" eredménnyel megszerzitek az 50 pluszpontot is.
Nyelvvizsga
A B2-es, komplex (régi nevén középfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 28, a C1-es, komplex (régi nevén felsőfokú, C típusú) nyelvvizsgáért 40 pont jár a 2017-es felvételin, a szabályok nem változtak.
A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphatnak a felvételizők, bármennyi nyelvvizsgájuk is van. Két B2-es nyelvvizsgáért például 28+28 pont járna, de az 56 helyett csak 40 számít be többletpontként.Felsőoktatási szakképzés záróvizsgája
A kétéves felsőoktatási szakképzésen szerzett jeles záróvizsgáért 32 pontot kaphattok, a jó záróvizsgáért 20, a közepes minősítésűért pedig 10 többletpont jár.
Ezzel persze továbbra is csak akkor lehet számolni, ha a felsőoktatási szakképzés besorolási szakján tanulnátok tovább - hogy ennek a feltételnek megfelel-e a kiválasztott képzés, itt nézhetitek meg.OKJ-s szakképesítés
Az idei keresztféléves felvételin több pontot szerezhetnek OKJ-s szakképesítésükkel a jelentkezők, mint az elmúlt években: ha szakképesítésük szakirányának megfelelő képzésen tanulnak tovább, 24 helyett 32 többletpontot kapnak.
Tanulmányi és művészeti versenyek
Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) és a Szakmacsoportos Szakmai Előkészítő Érettségi Tárgyak Versenyén (SZÉTV) elért 1-10. helyezésért 100, a 11-20. helyezésért 50, a 21-30. helyezésért 25 többletpont jár.
A Középiskolai Tudományos Diákkörök Országos Konferenciájának nagydíjasai 30, első díjasai 20, az Ifjúsági Tudományos Innovációs Tehetségkutató Versenyen dobogós helyezést szerzők pedig 30 pluszpontot kapnak.
Fontos, hogy az OKTV-, TUDOK- és SZÉTV-eredményért csak akkor kaptok többletpontokat, ha olyan tantárgyból versenyeztek, amely a kiválasztott szakon érettségi pontot adó tárgy. Ha az egyetemek és főiskolák erről előzetesen megegyeznek, az OKTV-n az adott szakon érettségi pontot nem adó tárgyból szerzett 1-10. helyezésért 20 többletpontot kaptok.
Az Országos Művészeti Tanulmányi Versenyeken egyéni versenyzőként elért 1-3. helyezésért 20 többletpont jár, míg az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen szerzett helyezés alapján a szakmai vizsga egésze alól felmentést kapott középiskolások − szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén − 30 pluszponttal számolhatnak.
Sportteljesítmény
Az olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai és sakkolimpiai részvételért 50 többletpontot kaphattok, míg az 1-6. helyezést elért jelentkezők összpontszáma pedig bármelyik alap- vagy osztatlan szakon 500 (ha megfelelnek az alkalmassági feltételeknek, és tanulmányi-érettségi eredményeik alapján elérnék a 280-as minimumponthatárt).
Világ- vagy Európa-bajnokságon szerzett 1-3. helyezésért 30, a korosztályos világ- vagy Európa-bajnokságon, az Universiadén, a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség által szervezett egyetemi világbajnokságon, az Ifjúsági Olimpián elért legalább 3. helyezésért 20 többletpont jár. A felnőtt és felnőtt alatti első utánpótlás korosztály részére szervezett országos bajnokságon szerzett dobogós helyezésért 15, a Diákolimpia országos döntőjében elért legalább 3. helyezésért pedig 10 többletpontot kapnak a diákok.
Esélyegyenlőség
40 többletpontot kapnak azok a jelentkezők, akik hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők vagy gyermeket gondoznak.
Hátrányos helyzetűnek számítanak azok a jelentkezők, akik 25. életévüket még nem töltötték be, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, szüleik vagy gyámuk alacsony iskolai végzettségű, alacsony foglalkoztatottságú, vagy akinek a lakókörnyezete „elégtelen”, például akik szegregátumnak nyilvánított helyen, félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban élnek.
Azok a jelentkezők is 40 többletponttal számolhatnak, akik a felvételi tájékoztató megjelenése és a dokumentumpótlás határideje közötti időszakban gyermekük gondozása miatt fizetés nélküli szabadságon vannak, csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozást segítő ellátást, gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási díjat kapnak.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
A pedagógusok sztrájkjoga, az érettségizők felkészítése és a gyermekfelügyelet is előkerült a köznevelési törvény módosításának parlamenti vitájában. A Fidesz és a KDNP szerint a változtatásoknál nagyobb garanciák kellenének a diákok és a családok védelmére, miközben a pedagógus szakszervezetek korábban éppen azért kritizálták a tervezetet, mert szerintük az továbbra is túlságosan korlátozza a pedagógusok sztrájkjogát.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
Fontos szülői szempontok maradtak ki a most elfogadott köznevelési törvénymódosításból a Szülői Hang Közösség szerint. Bár a szervezet több, az iskolák autonómiáját erősítő változást is üdvözöl, azt kifogásolják, hogy az igazgatói kinevezéseknél a pedagógusok véleményezési jogát visszaállították, a szülőkét azonban nem.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése is.
