Február 15-ig jelentkezhettek a 2017-es felsőoktatási felvételire. A legtöbb jelentkező összpontszámát a középiskolai jegyek és az érettségi eredménye határozza van, de vannak kivételek. Kik kalkulálhatnak más módszertan alapján a pontjaikkal?
Például azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. "Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontszámát a felsőfokú oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani: 280 és 400 pont között arányosan kell megállapítani" - olvasható a felvételi tájékoztatóban, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy erről a pontszámítási módszerről a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések leírásánál találhattok bővebb információt.
Sok szakon a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják ki a jelentkezők összpontszámát. Ilyenek a művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint a gyakorlati vizsgakövetelményt előíró osztatlan tanári szakok is. A gyakorlati vizsgán maximum 200 pontot szerezhettek, a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.
Az edző alapszakon is gyakorlati vizsgát tartanak, amelyen maximum 200 pontot szerezhettek. Akik erre a képzésre jelentkeznek, összpontszámukat szintén a gyakorlati vizsga eredményének duplázásával, többletpontok hozzáadása nélkül számolhatják ki.
Az olimpikonok pontjait is más módszerrel számolják: "a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, és elérik a felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében a jogszabályi minimumpontot – 500 pont".
Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
