Ilyen a 2017-es felvételi: ezeknek a jelentkezőknek nem kell aggódniuk az érettségi miatt

Február 15-ig jelentkezhettek a 2017-es felsőoktatási felvételire. A legtöbb jelentkező összpontszámát a középiskolai jegyek és az érettségi eredménye határozza van, de vannak kivételek. Kik kalkulálhatnak más módszertan alapján a pontjaikkal?

  • Eduline

Például azok, akik felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. "Felsőfokú végzettségű jelentkező felvételi pontszámát a felsőfokú oklevél minősítésének maximum 400 pontos értékelésével is ki lehet számítani: 280 és 400 pont között arányosan kell megállapítani" - olvasható a felvételi tájékoztatóban, amely arra is felhívja a figyelmet, hogy erről a pontszámítási módszerről a felsőoktatási intézmények által meghirdetett képzések leírásánál találhattok bővebb információt.

Sok szakon a gyakorlati vizsga eredménye alapján számolják ki a jelentkezők összpontszámát. Ilyenek a művészet és a művészetközvetítés képzési terület szakjai, valamint a gyakorlati vizsgakövetelményt előíró osztatlan tanári szakok is. A gyakorlati vizsgán maximum 200 pontot szerezhettek, a felvételi összpontszámot a gyakorlati vizsgaeredmény duplázásával számítják ki, többletpontok hozzáadása nélkül.

Az edző alapszakon is gyakorlati vizsgát tartanak, amelyen maximum 200 pontot szerezhettek. Akik erre a képzésre jelentkeznek, összpontszámukat szintén a gyakorlati vizsga eredményének duplázásával, többletpontok hozzáadása nélkül számolhatják ki.

Az olimpikonok pontjait is más módszerrel számolják: "a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által szervezett olimpiai játékokon, a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) által szervezett Sakkolimpián, 1984-től kezdődően a Paralimpián vagy Siketlimpián 1–6. helyezést elért jelentkezők felvételi összpontszáma bármely általuk választott intézményben meghirdetett képzésen – amennyiben megfelelnek a jelentkezési és alkalmassági feltételeknek, és elérik a felsőoktatási szakképzés, alapképzés és osztatlan mesterképzés esetében a jogszabályi minimumpontot – 500 pont".

Az eduline-on minden infót megtaláltok a 2017-es felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.