Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2018-as felvételin: érettségi pontok

Milyenek a pontszámítási szabályok a 2018-as felvételin? Hány pontot ér a két kötelező vagy választható érettségi tárgy vizsgaeredménye?

  • Eduline
Túry Gergely

A pontszámítási szabályokról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhattátok, hány pontot érnek a középiskolai jegyek és az érettségi átlageredménye. Mai cikkünkben azt nézhetitek meg, hogyan kell kiszámolni az érettségi pontokat.

Ez az a bizonyos "második" 200 pont az 500-ból. 

Az érettségi pontok számításakor csak annak a két tantárgynak a százalékos eredményét kell figyelembe venni, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható. Tárgyanként legfeljebb 100 pontot lehet szerezni, vagyis összesen 200 pontot − függetlenül attól, hogy a két tárgyból tett érettségi vizsga közép- vagy emelt szintű.

Példa: a felvételiző olyan alapszakra jelentkezett, amelyen a magyar, az angol és a német választható érettségi tárgy. Mivel a jelentkezőnek mindháromból van érettségi eredménye − magyarból 87, angolból 91, németből pedig 78 százalékos vizsgát tett −, a két legjobban sikerült matúra eredményét váltják pontra. Ez a 91 százalékos angol- és a 87 százalékos magyarérettségi, az érettségi pontszám így 91+87=178.

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.