Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok: felsőoktatási szakképzés

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább? Itt vannak a legfontosabb információk.

  • Eduline

Duplázás? Van!

A felsőoktatási szakképzések a pontszámítási szabályok valamivel puhábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon.

Az összpontszámot háromféleképpen lehet meghatározni. Vagy megduplázzátok a középiskolai eredmények alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot kétszerezitek.

Shutterstock

A három lehetőség közül azt kell választani, amely a jelentkező számára a legelőnyösebb.

Érettségi tárgyak?

Fontos, hogy ha az adott felsőoktatási intézmény másképpen nem dönt, a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe pontszámításkor.

Többletpontok?

A fentebb leírt módon maximum 400 pontot szerezhettek, ehhez kell hozzáadnotok a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredményért és más bizonyítványokért járó többletpontokat.

Minimumponthatár: 240

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 240.

Ezt az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal, de a másért, például nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért járó pluszpontok nélkül kell elérni.

Aki 240-nél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.