Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább? Itt vannak a legfontosabb információk.
Duplázás? Van!
A felsőoktatási szakképzések a pontszámítási szabályok valamivel puhábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon.
Az összpontszámot háromféleképpen lehet meghatározni. Vagy megduplázzátok a középiskolai eredmények alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot kétszerezitek.
A három lehetőség közül azt kell választani, amely a jelentkező számára a legelőnyösebb.
Érettségi tárgyak?
Fontos, hogy ha az adott felsőoktatási intézmény másképpen nem dönt, a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe pontszámításkor.
Többletpontok?
A fentebb leírt módon maximum 400 pontot szerezhettek, ehhez kell hozzáadnotok a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredményért és más bizonyítványokért járó többletpontokat.
Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 240.
Ezt az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal, de a másért, például nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért járó pluszpontok nélkül kell elérni.
Aki 240-nél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
