Ilyenek a 2017-es pontszámítási szabályok: felsőoktatási szakképzés

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésen tanulnátok tovább? Itt vannak a legfontosabb információk.

  • Eduline

Duplázás? Van!

A felsőoktatási szakképzések a pontszámítási szabályok valamivel puhábbak, mint az alap- és osztatlan szakokon.

Az összpontszámot háromféleképpen lehet meghatározni. Vagy megduplázzátok a középiskolai eredmények alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy összeadjátok a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot kétszerezitek.

Shutterstock

A három lehetőség közül azt kell választani, amely a jelentkező számára a legelőnyösebb.

Érettségi tárgyak?

Fontos, hogy ha az adott felsőoktatási intézmény másképpen nem dönt, a két legjobban sikerült érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe pontszámításkor.

Többletpontok?

A fentebb leírt módon maximum 400 pontot szerezhettek, ehhez kell hozzáadnotok a nyelvvizsgáért, emelt szintű érettségiért, sport- és tanulmányi versenyeken elért eredményért és más bizonyítványokért járó többletpontokat.

Minimumponthatár: 240

Az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben a felsőoktatási szakképzéseken a minimumponthatár 240.

Ezt az emelt szintű érettségiért kapott többletpontokkal, de a másért, például nyelvvizsgáért vagy versenyeredményekért járó pluszpontok nélkül kell elérni.

Aki 240-nél kevesebb pontot szerez, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem tanulhat.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.