Legfeljebb 500 pontot lehet szerezni a felvételin - eddig egyértelműek a pontszámítási szabályok. De mi a helyzet, ha ugyanabból a nyelvből nyelvvizsgát és emelt szintű érettségit is tesztek, vagy ha külföldi gimnáziumban végeztetek? Fogós kérdésekre válaszolunk.
Középfokú és felsőfokú nyelvvizsgám is van ugyanabból a nyelvből. Ez hány pontot ér?
A nyelvvizsgákért maximum 40 pontot kaphattok, és egy nyelvből csak egy vizsgát számítanak be. 28 pont jár a középfokúért, 40 a felsőfokúért - ebben az esetben tehát csak a felsőfokúért kaphattok többletpontot. Maximum 100 pontot szerezhettek valamilyen többletponttal, a többletpontokról szóló cikkeinket itt találjátok.
Angolból és németből is felsőfokú nyelvvizsgám van. Hány pontot kapok?
A nyelvtudásért maximum 40 pont jár - akkor is, ha több nyelvből szereztetek nyelvvizsgát.
Az emelt szintű érettségi és a nyelvvizsga is kiüti egymást?
Ha egy adott nyelvből emelt szintű érettségit tettetek, de nyelvvizsgátok is van belőle, többletpontot csak az egyikért kaptok. Mindig a kedvezőbbel számolnak, tehát 50 pontra számíthattok.
30 éves vagyok, hátrányos helyzetű. Hány pontot kaphatok?
A hátrányos helyzetért csak azok a felvételizők kaphatnak többletpontot, akik legfeljebb 25 évesek.
Mindegy, milyen tárgyból van emelt szintű érettségim, megkapom az 50 pontot?
Nem. Csak akkor kapjátok meg az 50 pluszpontot, ha legalább 45 százalékos eredményt értetek el, és olyan tárgyból tettetek emelt szintű vizsgát, amely a kiválasztott szakon kötelező vagy választható.
Orvosira jelentkeztem, ezért két tárgyból emelteztem. A nyelvvizsgámra így nem is kapok pluszpontot?
Sajnos nem - a jogszabály szerint legfeljebb 100 többletpontot kaphattok az emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, sportteljesítményért és egyéb eredményekért. Az orvosin viszont kötelező a két emelt szintű érettségi, amiért kétszer 50 pontot kaptok, ezért a nyelvvizsgát már nem számítják be.
Beszámítják a külföldi érettségit?
Középszintű érettséginek számít a külföldi vagy Magyarországon működő, de külföldi rendszerű iskolában szerzett érettségi, amennyiben a tárgyakat egyértelműen meg lehet feleltetni a magyarországi érettségi tárgyaknak. Emelt szintű érettséginek számít az, amelyről be lehet bizonyítani, hogy megfelel a magyarországi emelt szintű vizsgának.
Az olyan tárgyak esetében, amelynek tananyaga országonként különböző - ilyen például a történelem vagy az irodalom -, bizonyítanotok kell, hogy legalább 50 százalékban ugyanazt tanultátok, mint amit a Magyarországon érettségizőktől elvárnak. Itt megnézhetitek, mely tárgyakat számítják be. Viszont a magyar mint idegen nyelv és a magyar nyelvtan nem feleltethető meg a magyar nyelv és irodalom tárgynak.
A szomszédos államokban szerzett érettségi eredmények átszámolásáról itt olvashattok.
Külföldön érettségiztem. Ezért jár többletpont?
A külföldi érettségi bizonyítványt államilag elismert, az oktatás nyelvéből szerzett felsőfokú nyelvvizsgaként számítják be - már amennyiben nem magyar nyelven tanultatok. A külföldi, de magyar tannyelvű iskolában szerzett érettségi bizonyítványért a középfokú nyelvvizsgáért járó többletpontot kaphatjátok meg.
Nincs államilag elismert nyelvvizsgám, külföldi rendszerben szereztem. Mit kell tennem?
A külföldi nyelvvizsgát honosíttatni kell, ezután ugyanannyi többletpontot lehet érte kapni, mint az államilag elismert nyelvvizsgákért.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
Egyre többen érdeklődnek a gyerekekkel kapcsolatos képzések iránt. A dajkaképzéseknél 164, a pedagógiai asszisztens képzéseknél pedig 105 százalékos növekedést mértek egyetlen év alatt.
Az egyeztetésen szóba került a pedagógusok értékelési rendszere, az SNI-s gyerekek ügye és az új NAT is. A Civil Közoktatási Platform szeptember 22-én első alkalommal egyeztetett Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkárral, a találkozó részleteiről a szervezet a Facebookon számolt be.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Újabb mélypontra esett a születésszám Magyarországon, az aktuális termékenységi viszonyok fennmaradása mellett 1,29 gyerek jutna egy nőre. A KSH adataira Magyar Péter is reagált.
Bocsánatot kért Lannert Judit azoktól, akiket megbántott egy évekkel ezelőtti, még oktatáskutatóként tett megszólalásában használt focis hasonlatával. Lannert szerint a most terjedő, kiragadott részlet egyáltalán nem adja vissza eredeti mondandóját, ugyanakkor elismerte, hogy a hasonlat nem volt szerencsés.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
