Milyen ponthatárokat húztak a legnépszerűbb mesterszakokon? Hány pont kellett az állami ösztöndíjas helyhez a több mint 1500 felvételizőt vonzó vezetés és szervezés mesterképzésen? Mi a helyzet a marketinggel, a pszichológiával vagy éppen a pénzüggyel? Utánajártunk.
A legnépszerűbb mesterszak a 2017-es felvételin a tanári (mivel a különböző szakpárokon különböző ponthatárokat húztak, ezek nem szerepelnek a következő táblázatban, a tanári mesterszakok ponthatárait külön cikkben dolgozzuk fel), a második legtöbb felvételizőt a vezetés és szervezés vonzza, 1542-en jelölték meg a jelentkezési lapon, 796-an első helyen.
A vállalkozásfejlesztést 966-an, a marketinget 873-an, a pszichológiát 800-an választották, de a tíz legnépszerűbb mesterszak közé került a pénzügy, a nemzetközi tanulmányok, az emberi erőforrás tanácsadó, a gépészmérnöki, a kommunikáció- és médiatudomány, valamint a kacifántos nevű ellátásilánc-menedzsment.
A 2017-es ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.
| Mesterszak | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár | Intézmény és ponthatár |
| Vezetés és szervezés | ANNYE: 85 (német nyelven) | BCE: 65 | BME: 71 |
| Vállalkozásfejlesztés | BCE: 55 | ME: 85 | DE: 80 |
| Marketing | BCE: 83 (magyar nyelven) | ME: 77 | SZTE: 82 |
| Pszichológia | BME: 70 | ELTE: 66 | PPKE: 64 |
| Pénzügy | BCE: 51 | SZTE: 86 | PTE: 84 |
| Nemzetközi tanulmányok | ANNYE: 73 (német nyelven) | BCE: 50 (magyar nyelven) | ELTE: 90 |
| Emberi erőforrás tanácsadó | DE: 79 | ELTE: 57 | SZE: 63 |
| Gépészmérnöki | BME: 70 | DE: 64 | SZE: 63 |
| Kommunikáció- és médiatudomány | BCE: 55 | ELTE: 61 | METU: 81 (magyar nyelven) |
| Ellátásilánc-menedzsment | BCE: 67 | DE: 70 | PE: 88 |
A 2017-es felvételin összesen 19 091-en jelöltek meg valamilyen mesterképzést a jelentkezési lapon, 18 240-en az első helyre MA- vagy MSc-szakot soroltak.
A 2017-es felvételi ponthatárokról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok, Facebook-oldalunkat pedig itt követhetitek.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
