Ez a legmagasabb ponthatár idén: ehhez a szakhoz maximális pontszámra volt szükség

Megvannak a 2017-es felvételi ponthatárai, de vajon milyen szakokhoz kellett a legmagasabb pontszám? Utánajártunk.

  • Eduline
pixabay

A Kaposvári Egyetemen 500 pontra volt szüksége annak, aki államin akarja elvégezni a pénzügy és számvitel szakot.

Az ELTE Tanárképző Központjának matek-latin nyelv és kultúra szakpárjára 480 pontra volt szükség államin.

A Pécsi Tudományegyetemen a biológia-német, valamint az angol-német tanár szakosoknak 481 és 484 pont lett a ponthatár.

A tavalyihoz képest alacsonyabb ponthatárok születtek azon szakok esetében, ahova a legnehezebb volt bejutni.

A 2017-es felvételi ponthatárokról itt találjátok legfrissebb cikkeinket, ha pedig nem szeretnétek lemaradni egy hírről sem, kövessétek Facebook-oldalunkat.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.