Sok szakon a minimumpontszám is elég volt: természettudományi képzések

Biológia, földrajz, kémia - a természettudományi alapképzések közül ezekre jelentkezett a legtöbb diák. Mutatjuk a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések ponthatárait.

  • Eduline
Shutterstock

Biológia alapszakra idén összesen 2082-en, első helyen 780-an felvételiztek, az állami ösztöndíjas képzésre pedig 1979-en adták be a jelentkezésüket. A földrajz alapképzést 1112-en, első helyen 469-en jelölték meg, állami ösztöndíjas helyre pedig 994-en jelentkeztek. Kémia alapszakra összesen 994-en, első helyen 335-en, támogatott képzésre pedig 912-en felvételiztek.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

biológia

 DE: 260

 ELTE: 370

 NYME: 260

földrajz

 EKF: 260

 SZTE: 264

 PTE: 260

kémia

 ELTE: 366

 PE: 260

 SZTE: 265

matematika

 BME: 365

 ELTE: 338

PTE: 260 

fizika

 BME: 400

 ELTE: 336

 SZTE: 265

földtudományi

 ELTE: 354

 PTE: 260

 SZTE: 270

környezettan

 EKF: 260

 PE: 260

 WJLF: 260

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.