Sok szakon a minimumpontszám is elég volt: természettudományi képzések

Biológia, földrajz, kémia - a természettudományi alapképzések közül ezekre jelentkezett a legtöbb diák. Mutatjuk a nappali tagozatos, állami ösztöndíjas képzések ponthatárait.

  • Eduline
Shutterstock

Biológia alapszakra idén összesen 2082-en, első helyen 780-an felvételiztek, az állami ösztöndíjas képzésre pedig 1979-en adták be a jelentkezésüket. A földrajz alapképzést 1112-en, első helyen 469-en jelölték meg, állami ösztöndíjas helyre pedig 994-en jelentkeztek. Kémia alapszakra összesen 994-en, első helyen 335-en, támogatott képzésre pedig 912-en felvételiztek.

A 2014-es felvételi összes ponthatárát itt nézhetitek meg. 

Szak

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

Intézmény és ponthatár

biológia

 DE: 260

 ELTE: 370

 NYME: 260

földrajz

 EKF: 260

 SZTE: 264

 PTE: 260

kémia

 ELTE: 366

 PE: 260

 SZTE: 265

matematika

 BME: 365

 ELTE: 338

PTE: 260 

fizika

 BME: 400

 ELTE: 336

 SZTE: 265

földtudományi

 ELTE: 354

 PTE: 260

 SZTE: 270

környezettan

 EKF: 260

 PE: 260

 WJLF: 260

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.