Egy felsőoktatási szakképzés ilyenkor jó választás lehet, ha esetleg nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre. Lássuk, mit érdemes tudni ezekről a kétéves képzésekről.
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.
Lazábbak a pontszámítási szabályok
A felsőoktatási szakképzéseken háromféleképpen lehet meghatározni a összpontszámot. Meg lehet duplázni a középiskolai és az érettségi átlageredménye alapján kapott tanulmányi pontokat, vagy össze lehet adni a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy az érettségi pontszámot megduplázni. A három lehetőség közül azt a változatot kell választani, amely a legelőnyösebb - és az így megkapott pontszámhoz kell hozzáadni a pluszpontokat.
Mivel az egyetemek és főiskolák nem határozták meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért az érettségi eredmények közül a két legjobbal számoljatok.
Alacsonyabb a minimumponthatár
A felsőoktatási szakképzések minimumponthatára alacsonyabb, mint az alap- és osztatlan szakoké. 2018-ban legalább 240 pontot kell összegyűjtenetek, ha állami ösztöndíjasként vagy önköltséges formában tanulnának tovább ilyen képzésen − a minimumponthatárt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal, de a más jogcímen kapott pluszpontok nélkül kell elérni.
Később felvételiznétek alapszakra?
Egy felsőoktatási szakképzés jó választás lehet - többek között - azoknak, akiknek nincs elég pontjuk ahhoz, hogy bekerüljenek a kiválasztott BA- vagy BSc-képzésre. Ha először elvégeznek egy ilyen kétéves képzést, majd alapszakra jelentkeznek, a felsőoktatási szakképzés záróvizsgájáért (ha a szakiránynak megfelelően tanulnak tovább) pluszpontokat kaphatnak.
A 2018-as keresztféléves felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.
Milyen lesz a minimumponthatár a keresztféléves felvételin?
Hány pontot kell szerezni a 2018-as keresztféléves felvételin ahhoz, hogy egy jelentkezőnek esélye legyen bekerülni valamelyik egyetemre vagy főiskolára?
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
