Elég-e a 260 pont az idei felvételin? Mit jelent a minimumponthatár? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az idei felvételin 262 pontot szereztem. Úgy olvastam, hogy 260 a minimumponthatár 2014-ben. Ez azt jelenti, hogy biztosan bekerülök egyetemre vagy főiskolára?
A 2014-es felvételin az alap- és osztatlan szakokon valóban 260 a minimumponthatár (a felsőoktatási szakképzéseken 220, mesterképzéseken pedig 50 pont a limit), de ez nem azt jelenti, hogy ennyi ponttal biztosan bekerülsz a kiválasztott szakra.
A minimumponthatár annyit jelent, hogy 260 pontnál kevesebbel sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthatnak be a felvételizők, de az egyetemek és főiskolák ennél magasabban is meghúzhatják a ponthatárt - a népszerű szakokon általában 300 fölötti ponthatárt kell elérni. A 2013-as ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
