Elég-e a 260 pont az idei felvételin? Mit jelent a minimumponthatár? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Az idei felvételin 262 pontot szereztem. Úgy olvastam, hogy 260 a minimumponthatár 2014-ben. Ez azt jelenti, hogy biztosan bekerülök egyetemre vagy főiskolára?
A 2014-es felvételin az alap- és osztatlan szakokon valóban 260 a minimumponthatár (a felsőoktatási szakképzéseken 220, mesterképzéseken pedig 50 pont a limit), de ez nem azt jelenti, hogy ennyi ponttal biztosan bekerülsz a kiválasztott szakra.
A minimumponthatár annyit jelent, hogy 260 pontnál kevesebbel sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges képzésre nem juthatnak be a felvételizők, de az egyetemek és főiskolák ennél magasabban is meghúzhatják a ponthatárt - a népszerű szakokon általában 300 fölötti ponthatárt kell elérni. A 2013-as ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg, pontszámító kalkulátorunkat pedig itt próbálhatjátok ki.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
