Elfogadják-e a "régi", 2005 előtt tett érettségit az egyetemi-főiskolai felvételin? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Hosszú kihagyás után jövőre szeretnék felvételizni egy alapszakra, de 2003-ban érettségiztem, amikor még csak egyféle vizsgát lehetett tenni. Azon a szakon, amit kiválasztottam, nem kérnek emelt szintű érettségit. Ilyenkor mi a helyzet? Elfogadják középszintű érettséginek az én régi bizonyítványomat?
El kell fogdniuk, a 2005 előtti – azaz nem a kétszintű érettségi vizsgarendszer szerinti – középiskolai és érettségi eredmények nem évülnek el, időkorlát nélkül használhatók.
Az érettségi vizsgaeredmények automatikusan középszintű érettségi vizsgának minősülnek, az abban foglalt érdemjegyek az alábbi százalékos értékeknek felelnek meg: jeles (5): 100%, jó (4): 79%, közepes (3): 59%, elégséges (2): 39%.
Nincs minden veszve: így juthattok be egyetemre, ha rosszak a középiskolai jegyeitek
Milyen esélyekkel indulnak a felvételin azok, akik közepes jegyeket szereztek a középiskolában? Semmi sincs veszve. Mi a teendő akkor, ha nem sikerülnek olyan jól a középiskolai év végi jegyeitek, de egyetemre szeretnétek menni? A többletpontok nélküli összpontszámotokat kétféleképpen számolhatjátok ki: vagy összeadjátok a tanulmányi pontszámot (maximum 200 pont) és az érettségi pontszámot (maximum 200 pont), vagy megduplázzátok az érettségi pontszámot (maximum 200 pont).
Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018
Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
