Felvételi 2018: ezek a legnépszerűbb társadalomtudományi alapszakok

Melyek a legnépszerűbb társadalomtudományi szakok a 2018-as felvételin? Hányan szeretnének bejutni kommunikáció- és médiatudomány, szociológia vagy nemzetközi tanulmányok szakra? Utánajártunk.

  • Eduline
MTI / Filep István

A legnépszerűbb társadalomtudományi alapszak idén is a kommunikáció- és médiatudomány, amelyet több mint 2500-an jelöltek meg a jelentkezési lapon. A második helyen a nemzetközi tanulmányok áll 1880 jelentkezővel, míg a harmadik a szociológia 1638 felvételizővel.

KépzésÖsszes jelentkezőElső helyes jelentkezők
kommunikáció- és médiatudomány25491200
nemzetközi tanulmányok1880863
szociológia1638480
politikatudományok1016285
szociális munka996497
szociálpedagógia965355
informatikus könyvtáros417148

A 2018-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Itt a lista: ezeken az egyetemi karokon lesz a legnagyobb verseny az államilag támogatott helyekért

Nyilvánosságra hozták a 2018-as egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési statisztikáit, az idén (is) a Budapesti Corvinus Egyetem egyik karára jelentkezett a legtöbb felvételiző. A Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karát jelölték meg a legtöbben az idei felvételin, összesen 6809-en. Az elsőhelyes jelentkezések versenyében is ez a kar nyert, 4298-an sorolták a jelentkezési lista első helyére.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.