Mesterszakra szeretnétek jelentkezni a 2017-es felvételin? Íme, ilyenek a pontszámítási szabályok.
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A mesterszakra jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítási szabályok azonban nem egységesek, a felsőoktatási intézmények maguk döntik el, pontosan milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ez azt jelenti, hogy minden megjelölt egyetemnél-főiskolánál és szaknál külön-külön utána kell néznetek a pontszámítás konkrét szabályainak.
Ezeket hol találom?
A felvi.hu szakkeresőjében válasszátok ki a megfelelő intézményt és képzést, a képzés nevére kattintva listázza az oldal a pontszámítási szabályokat, a felvételi feltételeit, az esetleg szóbeli, írásbeli, alkalmassági vagy gyakorlati vizsgákat.
Kevesebb pontot kapnak azok, akik egy másik egyetemen végezték az alapszakot?
Nem, az értékelés független attól, hogy mely felsőoktatási intézményben szereztétek az alapszakos diplomát.
A mesterszakos felvételin is van minimumponthatár?
Van. Azok, akik nem szereznek legalább 50 pontot, egyetlen mesterképzésre sem kerülhetnek be. A szakos ponthatár a legtöbb MA- és MSc-képzésen ennél persze valószínűleg jóval magasabb lesz - a jelentkezők száma, a férőhelyek száma és a jelentkezők teljesítménye határozza majd meg.
Milyen szempontokat vehetnek figyelembe az intézmények?
Pontokra válthatják például a diploma minősítését, a záróvizsga eredményét, az alapszakos félévek tanulmányi átlagát, a szóbeli felvételi vagy elbeszélgetés eredményét, az írásbeli felvételi eredményét, a motivációs beszélgetés minősítését, a szakmai alkalmassági vagy a gyakorlati vizsga eredményét, a portfólió vagy egyéb beadandó minősítését.
Ezt is a felsőoktatási intézmények határozzák meg, de van egy közös szabály: esélyegyenlőség jogcímén (vagyis hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért) minimum 1, maximum 10 pontot kaphatnak a jelentkezők.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
