Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mesterszakra szeretnétek jelentkezni a 2017-es felvételin? Íme, ilyenek a pontszámítási szabályok.
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A mesterszakra jelentkezők maximum 100 pontot szerezhetnek, a pontszámítási szabályok azonban nem egységesek, a felsőoktatási intézmények maguk döntik el, pontosan milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket. Ez azt jelenti, hogy minden megjelölt egyetemnél-főiskolánál és szaknál külön-külön utána kell néznetek a pontszámítás konkrét szabályainak.

Ezeket hol találom?
A felvi.hu szakkeresőjében válasszátok ki a megfelelő intézményt és képzést, a képzés nevére kattintva listázza az oldal a pontszámítási szabályokat, a felvételi feltételeit, az esetleg szóbeli, írásbeli, alkalmassági vagy gyakorlati vizsgákat.
Kevesebb pontot kapnak azok, akik egy másik egyetemen végezték az alapszakot?
Nem, az értékelés független attól, hogy mely felsőoktatási intézményben szereztétek az alapszakos diplomát.
A mesterszakos felvételin is van minimumponthatár?
Van. Azok, akik nem szereznek legalább 50 pontot, egyetlen mesterképzésre sem kerülhetnek be. A szakos ponthatár a legtöbb MA- és MSc-képzésen ennél persze valószínűleg jóval magasabb lesz - a jelentkezők száma, a férőhelyek száma és a jelentkezők teljesítménye határozza majd meg.
Milyen szempontokat vehetnek figyelembe az intézmények?
Pontokra válthatják például a diploma minősítését, a záróvizsga eredményét, az alapszakos félévek tanulmányi átlagát, a szóbeli felvételi vagy elbeszélgetés eredményét, az írásbeli felvételi eredményét, a motivációs beszélgetés minősítését, a szakmai alkalmassági vagy a gyakorlati vizsga eredményét, a portfólió vagy egyéb beadandó minősítését.
Milyen többletpontokat lehet kapni?
Ezt is a felsőoktatási intézmények határozzák meg, de van egy közös szabály: esélyegyenlőség jogcímén (vagyis hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért) minimum 1, maximum 10 pontot kaphatnak a jelentkezők.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).