Mindenképpen szeretnétek elkezdeni az egyetemet vagy főiskolát szeptemberben? Akkor el kell kerülnötök a leggyakoribb hibákat - ezeket gyűjtöttük össze.
Megbuktatok az alkalmassági vizsgán
Ha nem feleltek meg az alkalmassági vizsgán, akkor sem kerülhettek be az adott szakra, ha egyébként elérnétek a ponthatárt. Érdemes minél alaposabban felkészülni.
Elfelejtitek pótolni a hiányzó dokumentumokat
A 2017-es felvételin a felvételi döntésre is kiható adatok módosítására 2017. július 12-ig van lehetőség. Szintén eddig a határidőig lehet a jelentkezés benyújtásakor még rendelkezésre nem álló dokumentummásolatokat benyújtani, jelentkezési helyet vagy helyeket visszavonni, valamint egy alkalommal lehet sorrendet módosítani. A 2017-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Nem éritek el a minimumponthatárt
Ha nem éritek el a 2017-es minimumponthatárt, egyetlen szakra - állami ösztöndíjas és önköltséges formára - sem kerülhettek be. Az alap- és osztatlan szakokon 2017-ben is 280 pont a minimumponthatár, a felsőoktatási szakképzéseken 240 pont a limit, a mesterszakra jelentkezőknek a maximális 100 pontból legalább ötvenet kell összegyűjteniük.
Nem éritek el a központi ponthatárt
Több tucat szakon a minimumponthatárnál jóval magasabb központi ponthatárt kell elérnetek, ha állami ösztöndíjas helyre szeretnétek bekerülni. Fontos, hogy ezeken a képzéseken is alakulhat úgy, hogy az előzetesnél magasabb/alacsonyabb lesz a támogatott képzés végleges ponthatára.
Felvételizők, figyelem! Ilyenek lesznek a központi ponthatárok 2017-ben
Nyilvánosságra hozták a 2017-es felvételi minimumponthatárait - a következő listában csak azokat az alap- és osztatlan szakokat találjátok meg, amelyeken a 280-as általános minimumponthatártól eltérő alsó limitet határoztak meg.
Nem iratkoztok be az egyetemre, főiskolára
Akkor lesz hivatalos a hallgatói jogviszonyotok, ha a beiratkozáson aláírjátok a szükséges dokumentumokat. Ezt általában szeptember elején tartják, a pontos időpontról emailt kaptok majd, de figyeljétek az egyetem, főiskola honlapját is.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
