A 2015-ös felvételi során az orvos- és egészségtudományi szak volt a legnépszerűbb a Debreceni Egyetemen, ahova 6004 hallgatót vettek fel – mondta el a DE oktatási rektorhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján.
Az első helyen történt jelentkezések alapján ismét a Debreceni Egyetem (DE) a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény: a 8256 ilyen jelentkezőből 6004-et vettek fel az általános felvételi eljárásban.
A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok.
Bartha Elek hozzátette: összesen 29 648 diák jelölte meg valamelyik helyen a Debreceni Egyetemet, a felvettek közül pedig 4988-an államilag finanszírozott szakokra jutottak be.
A pótfelvételi eljárással és a keresztfélévben felvettekkel, valamint a külföldi diákokkal együtt mintegy 8000 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben a Debreceni Egyetemen - mondta Bartha Elek.
A legnépszerűbb karok
A legnagyobb létszámban a gazdaságtudományi (1143), a bölcsészettudományi (1086) és a természettudományi (802) karokra jelentkeztek a hallgatók, míg a szakok közül az orvos- és egészségtudományi volt a legnépszerűbb: az ápolás és betegellátás szakra 246, az általános orvoskarra 217 hallgatót vettek fel - sorolta a rektorhelyettes.
Itt is nőtt a központi ponthatár
Hozzátette: annak ellenére az ápolás és betegellátás szakra vették fel a legtöbb hallgatót, hogy ezen a területen a központilag 260-ról 280-ra növelt alsó ponthatár miatt jelentős, 28 százalékos visszaesés történt a múlt évhez képest.
A Debreceni Egyetem 22 szakára 400 ponttal vagy a fölötti pontszámmal lehetett csak bekerülni, a legmagasabb pontszám (468) az osztatlan képzésű, államilag finanszírozott jogász szakra való bejutáshoz kellett - ismertette Bartha Elek.
Mesterképzésre 1099 hallgató került be, az idén a legnépszerűbbek a pszichológia, az emberi erőforrás tanácsadó, a geográfus, a vegyész, a molekuláris biológia, valamint a fordító és tolmács mesterszakok voltak - mutatott rá.
Felsőoktatási szakképzésben 639-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben Debrecenben - fűzte hozzá.
Egyre népszerűbb a tanárképzés
Maticsák Sándor, a DE tanárképzési főigazgatója kiemelte: az osztatlan tanárképzés egyre népszerűbb az egyetemen, míg a kifutó, úgynevezett bolognai rendszerű osztott tanárképzésre mind kevesebben jelentkeznek.
Osztatlan tanárképzésben 192-en, osztott formában 106-an, levelező tagozaton 70-en kezdik a tanárképzést, a legnépszerűbb szakpárok az angol-történelem, a magyar-történelem, a magyar-angol, a matematika-fizika és a biológia-kémia.
Pósánné Rácz Annamária, a DE oktatási igazgatója bejelentette: július 26-án hirdetik meg a pótfelvételi szakokat, s augusztus 10-e a jelentkezési határidő.
Tavaly mintegy 700-an jelentkeztek pótfelvételire a Debreceni Egyetemen, a jelentkezőknek csaknem felét tudták felvenni. Az idén is hasonló nagyságrendre számítanak - fűzte hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
