A 2015-ös felvételi során az orvos- és egészségtudományi szak volt a legnépszerűbb a Debreceni Egyetemen, ahova 6004 hallgatót vettek fel – mondta el a DE oktatási rektorhelyettese pénteki sajtótájékoztatóján.
Az első helyen történt jelentkezések alapján ismét a Debreceni Egyetem (DE) a legnépszerűbb vidéki felsőoktatási intézmény: a 8256 ilyen jelentkezőből 6004-et vettek fel az általános felvételi eljárásban.
A 2015-ös felvételi összes ponthatárát itt találjátok.
Bartha Elek hozzátette: összesen 29 648 diák jelölte meg valamelyik helyen a Debreceni Egyetemet, a felvettek közül pedig 4988-an államilag finanszírozott szakokra jutottak be.
A pótfelvételi eljárással és a keresztfélévben felvettekkel, valamint a külföldi diákokkal együtt mintegy 8000 elsőéves kezdheti meg felsőfokú tanulmányait szeptemberben a Debreceni Egyetemen - mondta Bartha Elek.
A legnépszerűbb karok
A legnagyobb létszámban a gazdaságtudományi (1143), a bölcsészettudományi (1086) és a természettudományi (802) karokra jelentkeztek a hallgatók, míg a szakok közül az orvos- és egészségtudományi volt a legnépszerűbb: az ápolás és betegellátás szakra 246, az általános orvoskarra 217 hallgatót vettek fel - sorolta a rektorhelyettes.
Itt is nőtt a központi ponthatár
Hozzátette: annak ellenére az ápolás és betegellátás szakra vették fel a legtöbb hallgatót, hogy ezen a területen a központilag 260-ról 280-ra növelt alsó ponthatár miatt jelentős, 28 százalékos visszaesés történt a múlt évhez képest.
A Debreceni Egyetem 22 szakára 400 ponttal vagy a fölötti pontszámmal lehetett csak bekerülni, a legmagasabb pontszám (468) az osztatlan képzésű, államilag finanszírozott jogász szakra való bejutáshoz kellett - ismertette Bartha Elek.
Mesterképzésre 1099 hallgató került be, az idén a legnépszerűbbek a pszichológia, az emberi erőforrás tanácsadó, a geográfus, a vegyész, a molekuláris biológia, valamint a fordító és tolmács mesterszakok voltak - mutatott rá.
Felsőoktatási szakképzésben 639-en kezdhetik meg tanulmányaikat szeptemberben Debrecenben - fűzte hozzá.
Egyre népszerűbb a tanárképzés
Maticsák Sándor, a DE tanárképzési főigazgatója kiemelte: az osztatlan tanárképzés egyre népszerűbb az egyetemen, míg a kifutó, úgynevezett bolognai rendszerű osztott tanárképzésre mind kevesebben jelentkeznek.
Osztatlan tanárképzésben 192-en, osztott formában 106-an, levelező tagozaton 70-en kezdik a tanárképzést, a legnépszerűbb szakpárok az angol-történelem, a magyar-történelem, a magyar-angol, a matematika-fizika és a biológia-kémia.
Pósánné Rácz Annamária, a DE oktatási igazgatója bejelentette: július 26-án hirdetik meg a pótfelvételi szakokat, s augusztus 10-e a jelentkezési határidő.
Tavaly mintegy 700-an jelentkeztek pótfelvételire a Debreceni Egyetemen, a jelentkezőknek csaknem felét tudták felvenni. Az idén is hasonló nagyságrendre számítanak - fűzte hozzá.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
