Ilyenek a pontszámítási szabályok a 2016-os felvételin: felsőoktatási szakképzések

Hogyan kalkulálhattok a pontjaitokkal, ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek?

  • Eduline
Shutterstock

Felsőoktatási szakképzéseken az alap- és osztatlan szakokkal ellentétben háromféle módon kalkulálhatnak a pontokkal: vagy megkétszerezik a tanulmányi pontokat, vagy összeadják a tanulmányi és az érettségi pontokat, vagy megkétszerezik az érettségi pontokat. Minden esetben azt a módszert alkalmazzák, amely a legelőnyösebb a jelentkezőknek. Ehhez a pontszámhoz adják hozzá a többletpontokat.

Hasznos infók

A pontszámítási kalkulátor segítségetekre lehet, azt itt találjátok.

A 2015-ös felvételi ponthatárok is támpontot adhatnak, itt nézhetitek meg őket.

A 2016-os felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket innen elérhetőek.

A 41 szak listáját, amelyen központi ponthatárt húztak, itt találjátok.

A felsőoktatási szakképzés minimumponthatára 240 pont, ezt az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímeken adható pluszpontok (például nyelvvizsga, hátrányos helyzet, versenyeredmény, OKJ-s végzettség) nélkül kell elérnetek.

Előfordulhat, hogy az egyetem, főiskola nem határozza meg, hogy mely érettségi tárgyakból kell érettségi pontot szereznetek, ilyenkor a két legjobb érettségi vizsga eredményét veszik figyelembe.

A felsorolt eltéréseken kívül a pontszámítás szabályai megegyeznek az alap- és osztatlan szakokra érvényesekkel.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.