Megjelent a 2013-as felvételi tájékoztató hivatalos kiegészítése, amely az egyetemek és főiskolák, valamint az alap-, osztatlan és mesterszakok, illetve a felsőoktatási szakképzések végleges kapacitásszámait tartalmazza. Több intézménynél változtak az adatok a decemberben megjelent tájékoztatóban található számokhoz képest. Összegyűjtöttük, hány főt vehetnek fel a budapesti egyetemek, főiskolák.
A kapacitásszám azt jelzi, hogy az egyetemek, főiskolák összesen hány elsőéves hallgatót vehetnek fel - az állami ösztöndíjas és önköltséges helyeket külön-külön nem határozták meg. Itt találjátok cikkenkeit a 2013-as felvételiről.
Budapesti Corvinus Egyetem
Kapacitásszám: 8359 fő (nem változott)
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Kapacitásszám: 16 997 fő
Korábbi kapacitásszám: 16 682 fő
Nappali tagozaton 17 fővel kevesebben, estin és levelezőn 332 fővel többen tanulhatnak.
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Kapacitásszám: 12 307 fő (nem változott)
Budapesti Gazdasági Főiskola
Kapacitásszám: 9993 fő (nem változott)
A kapacitásszám nappali tagozaton 150 fővel csökkent, estin és levelezőn ugyanennyivel nőtt.
Károli Gáspár Református Egyetem
Kapacitásszám: 2515 fő (nem változott)
163 fővel tanulhatnak többen nappali tagozaton, az esti és levelező munkarend kapacitásszáma ugyanennyivel csökkent.
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
Kapacitásszám: 4193 fő
Korábbi kapacitásszám: 3849 fő
Nappali tagozaton 190 fővel, estin és levelezőn 154 fővel tanulhatnak többen.
Szent István Egyetem
Kapacitásszám: 9861 fő
Korábbi kapacitásszám: 9739 fő
A nappali tagozatos kapacitásszám 39 fővel, az esti és levelező 83 fővel nőtt.
Óbudai Egyetem
Kapacitásszám: 3905 fő
Korábbi kapacitásszám: 3865 fő
Nappali tagozaton 30, távoktatásos formában 35 fővel kevesebben tanulhatnak. Az esti és levelező munkarend kapacitásszáma 105 fővel nőtt.
Semmelweis Egyetem
Kapacitásszám: 3535 fő
Korábbi kapacitásszám: 2820 fő
A nappali tagozatos kapacitásszám 403 fővel, az esti és levelező 312 fővel nőtt.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
