Ennyit kell fizetni a 2013-as érettségi vizsgáért

Kell-e fizetni az érettségiért? Mennyibe kerül az írásbeli és a szóbeli vizsga? Kinek kell átutalni a vizsgadíjat? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline
Túry Gergely

Ha már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, az érettségi vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek. A vizsgadíj középszintű vizsga esetén az adott évre érvényes minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén 25 százaléka. Ez 2013-ban 15 ezer, illetve 25 ezer forint.

Ha már nincs tanulói jogviszonyotok, fővárosi vagy megyei kormányhivatalban, illetve a kiválasztott középiskolában jelentkezhettek az érettségire. Az első esetben a vizsgadíjat az Oktatási Hivatalnál kell befizetnetek. Ha középiskolában jelentkeztek, a középszintű vizsga díját ott kell befizetnetek, az emelt szintűét viszont ebben az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell eljuttatni. A jelentkezési lapot és a kitöltési útmutatót innen tölthetitek le.

A vizsgadíjat a kormányhivatalban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással juttathatjátok el az Oktatási Hivatalnak. A befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az "egyedi érettségi iktatószámot". A vizsgadíj befizetését igazoló eredeti feladóvevényt, illetve átutalási megbízást csatolni kell a jelentkezési laphoz.

Ha van tanulói jogviszonyotok, vagy még nem szereztetek érettségi bizonyítványt, nem kell fizetni az érettségiért. Akkor is ingyenes a vizsga, ha sikertelen előrehozott érettségi után tesztek javító vagy pótló vizsgát. A tavaszi érettségi időszak legfontosabb dátumait itt, a Studium Generale próbaérettségijének feladatsorait és megoldásait pedig itt találjátok.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.