Kell-e fizetni az érettségiért? Mennyibe kerül az írásbeli és a szóbeli vizsga? Kinek kell átutalni a vizsgadíjat? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Ha már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a tanulói jogviszonyotok, az érettségi vizsgáért vizsgadíjat kell fizetnetek. A vizsgadíj középszintű vizsga esetén az adott évre érvényes minimálbér 15, emelt szintű vizsga esetén 25 százaléka. Ez 2013-ban 15 ezer, illetve 25 ezer forint.
Ha már nincs tanulói jogviszonyotok, fővárosi vagy megyei kormányhivatalban, illetve a kiválasztott középiskolában jelentkezhettek az érettségire. Az első esetben a vizsgadíjat az Oktatási Hivatalnál kell befizetnetek. Ha középiskolában jelentkeztek, a középszintű vizsga díját ott kell befizetnetek, az emelt szintűét viszont ebben az esetben is az Oktatási Hivatalnak kell eljuttatni. A jelentkezési lapot és a kitöltési útmutatót innen tölthetitek le.
A vizsgadíjat a kormányhivatalban beszerezhető utalványon vagy banki átutalással juttathatjátok el az Oktatási Hivatalnak. A befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az "egyedi érettségi iktatószámot". A vizsgadíj befizetését igazoló eredeti feladóvevényt, illetve átutalási megbízást csatolni kell a jelentkezési laphoz.
Ha van tanulói jogviszonyotok, vagy még nem szereztetek érettségi bizonyítványt, nem kell fizetni az érettségiért. Akkor is ingyenes a vizsga, ha sikertelen előrehozott érettségi után tesztek javító vagy pótló vizsgát. A tavaszi érettségi időszak legfontosabb dátumait itt, a Studium Generale próbaérettségijének feladatsorait és megoldásait pedig itt találjátok.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
