Titkos szobákban állítják össze, titkos raktárakban őrzik, pletykás nyomdászok pedig a közelébe sem mehetnek: kacskaringós utat járnak be az érettségi feladatsorok, mire a tételkészítő bizottságtól a vizsgázókhoz kerülnek. Van itt fegyveres őr, titoktartási szerződés és zsebtilalom is - akár egy B kategóriás akciófilmben.
Titoktartási nyilatkozat, számítógépek hálózati kapcsolatok nélkül, azonnali törlés - ilyen biztonsági előírásokat kell betartaniuk azoknak a szaktanároknak, akik összeállítják az érettségi feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat.
A tételkészítő bizottságok tagjai csak akkor kezdhetnek neki a munkának, ha aláírnak egy titoktartási nyilatkozatot, de ez még nem minden: a számítógépek nem csatlakozhatnak ellenőrizetlen belső vagy külső hálózathoz, e-mailen sem lehet továbbítani a vizsgakérdéseket. Amint elkészülnek a feladatlapok, minden egyes másolatot törölni kell a gépekről és az egyéb adathordozókról. A tesztekről egy papíralapú és egy elektronikus változatot készítenek, amely a titokzatos nevű Nyilvántartó Irodába kerül, zárt szobában, zárt, belső hálózaton őrzik.
Minden tantárgyból több feladatlap készül, ezek közül minden évben az Oktatási Hivatal elnöke sorsolja ki a végleges tesztet, amelyet szakértők véleményeznek, javaslataikról a tételkészítő bizottság elnöke dönt. A feladatlap ezután a fordítókhoz és adaptálókhoz kerül, onnan pedig a nyomdába - persze a nyomdásztól a biztonsági őrig mindenkinek alá kell írnia a titoktartási nyilatkozatot, és külön engedélyt kell kérnie az Oktatási Hivatal biztonsági vezetőjétől.
A nyomdászok sem ússzák meg biztonsági előírások nélkül: sem táskát, sem mobilt nem vihetnek magukkal, folyamatosan kamerákkal figyelik őket, és biztonsági őrök is ellenőrzik a munkát. A feladatlap eredetijét páncélszekrényben, a másolatokat pedig biztonsági őrrel védett szobában kell tárolni.
Nem jó a túl sok zseb
A példányok innen visszakerülnek az Oktatási Hivatalba, ahol egy külön osztály dobozolja a feladatsorokat iskolánként és tantárgyanként. Persze ez a csapat is külön felügyelőt kap, a táskákat és a mobilokat az öltözőben kell hagyni, és a zsebek sem jelentenek jó pontot.
Kilépéskor minden dolgozót ellenőriznek, a fegyveres őrökkel védett épületet pedig csak osztályvezetői engedéllyel lehet elhagyni, minden be- és kilépésről nyilvántartást vezetnek.
A dobozok ezután a körzetközponti jegyzőkhöz kerülnek, aki az iskola képviselőjével közösen ellenőrzi a dobozok tartalmát, legkésőbb három munkanappal az érettségi előtt: ezen már túlvagyunk. Az iskolaigazgatók a vizsga reggelén vehetik át a teszteket - de csak az aznapi tantárgyból vagy tantárgyakból.
| Központi szóbeli az államosított iskolákban |
A kormányhivatalokhoz került megyei iskolák középszintű szóbeli tételsorát ettől az évtől az Oktatási Hivatal állítja össze, ez már elérhető az interneten. Eddig csak az alapvető vizsgakövetelményeket határozták meg (például a „kötelező” szerzők körét), a pontos tételcímeket az iskola vizsgabizottsága állította össze. Emelt szinten a tantárgyi bizottság felügyeli az érettségit. A szóbeliztető tanárok elé egy órával a vizsga előtt kerülnek a tételek. |
Mindenki hibázik
Hiába a szigorú szabályozás, időnként porszem kerül a gépezetbe.1989-ben a matekérettségi tételcímeit szivárogtatták ki, a bizonyítványokba ezért a negyedik év végi jegy került. 2000-ben a tételkészítésnél és -ellenőrzésnél adódott probléma: véletlenül az előző évi nyelvtani feladatsor került az olaszérettségibe, a feladatlapokat azonban elfogadták.
2005-ben, a kétszintű érettségi első évében a magyarérettségi feladatlapja került fel az internetre, de töri- és matekfeladatokat is lehetett szerezni. Történelemből új feladatsor készült, a matekérettségit pedig újra kellett írni. Az érettségi botrányokról szóló összeállításunkat itt olvashatjátok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
