Titkos szobákban állítják össze, titkos raktárakban őrzik, pletykás nyomdászok pedig a közelébe sem mehetnek: kacskaringós utat járnak be az érettségi feladatsorok, mire a tételkészítő bizottságtól a vizsgázókhoz kerülnek. Van itt fegyveres őr, titoktartási szerződés és zsebtilalom is - akár egy B kategóriás akciófilmben.
Titoktartási nyilatkozat, számítógépek hálózati kapcsolatok nélkül, azonnali törlés - ilyen biztonsági előírásokat kell betartaniuk azoknak a szaktanároknak, akik összeállítják az érettségi feladatsorokat és a javítási-értékelési útmutatókat.
A tételkészítő bizottságok tagjai csak akkor kezdhetnek neki a munkának, ha aláírnak egy titoktartási nyilatkozatot, de ez még nem minden: a számítógépek nem csatlakozhatnak ellenőrizetlen belső vagy külső hálózathoz, e-mailen sem lehet továbbítani a vizsgakérdéseket. Amint elkészülnek a feladatlapok, minden egyes másolatot törölni kell a gépekről és az egyéb adathordozókról. A tesztekről egy papíralapú és egy elektronikus változatot készítenek, amely a titokzatos nevű Nyilvántartó Irodába kerül, zárt szobában, zárt, belső hálózaton őrzik.
Minden tantárgyból több feladatlap készül, ezek közül minden évben az Oktatási Hivatal elnöke sorsolja ki a végleges tesztet, amelyet szakértők véleményeznek, javaslataikról a tételkészítő bizottság elnöke dönt. A feladatlap ezután a fordítókhoz és adaptálókhoz kerül, onnan pedig a nyomdába - persze a nyomdásztól a biztonsági őrig mindenkinek alá kell írnia a titoktartási nyilatkozatot, és külön engedélyt kell kérnie az Oktatási Hivatal biztonsági vezetőjétől.
A nyomdászok sem ússzák meg biztonsági előírások nélkül: sem táskát, sem mobilt nem vihetnek magukkal, folyamatosan kamerákkal figyelik őket, és biztonsági őrök is ellenőrzik a munkát. A feladatlap eredetijét páncélszekrényben, a másolatokat pedig biztonsági őrrel védett szobában kell tárolni.
Nem jó a túl sok zseb
A példányok innen visszakerülnek az Oktatási Hivatalba, ahol egy külön osztály dobozolja a feladatsorokat iskolánként és tantárgyanként. Persze ez a csapat is külön felügyelőt kap, a táskákat és a mobilokat az öltözőben kell hagyni, és a zsebek sem jelentenek jó pontot.
Kilépéskor minden dolgozót ellenőriznek, a fegyveres őrökkel védett épületet pedig csak osztályvezetői engedéllyel lehet elhagyni, minden be- és kilépésről nyilvántartást vezetnek.
A dobozok ezután a körzetközponti jegyzőkhöz kerülnek, aki az iskola képviselőjével közösen ellenőrzi a dobozok tartalmát, legkésőbb három munkanappal az érettségi előtt: ezen már túlvagyunk. Az iskolaigazgatók a vizsga reggelén vehetik át a teszteket - de csak az aznapi tantárgyból vagy tantárgyakból.
| Központi szóbeli az államosított iskolákban |
A kormányhivatalokhoz került megyei iskolák középszintű szóbeli tételsorát ettől az évtől az Oktatási Hivatal állítja össze, ez már elérhető az interneten. Eddig csak az alapvető vizsgakövetelményeket határozták meg (például a „kötelező” szerzők körét), a pontos tételcímeket az iskola vizsgabizottsága állította össze. Emelt szinten a tantárgyi bizottság felügyeli az érettségit. A szóbeliztető tanárok elé egy órával a vizsga előtt kerülnek a tételek. |
Mindenki hibázik
Hiába a szigorú szabályozás, időnként porszem kerül a gépezetbe.1989-ben a matekérettségi tételcímeit szivárogtatták ki, a bizonyítványokba ezért a negyedik év végi jegy került. 2000-ben a tételkészítésnél és -ellenőrzésnél adódott probléma: véletlenül az előző évi nyelvtani feladatsor került az olaszérettségibe, a feladatlapokat azonban elfogadták.
2005-ben, a kétszintű érettségi első évében a magyarérettségi feladatlapja került fel az internetre, de töri- és matekfeladatokat is lehetett szerezni. Történelemből új feladatsor készült, a matekérettségit pedig újra kellett írni. Az érettségi botrányokról szóló összeállításunkat itt olvashatjátok.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
