EU, nyugdíjrendszer, kapitalista világgazdaság és 1956 az emelt szintű töriérettségin

Az ókori kereszténységről, művészettörténetről, a kapitalista világgazdaságról, az Amerikai Egyesült Államok...

  • Eduline
Fülöp Máté

Az ókori kereszténységről, művészettörténetről, a kapitalista világgazdaságról, az Amerikai Egyesült Államok alkotmányáról, az 1848/49-es szabadságharcról, a két világháború közötti magyar gazdaságról, az 1956-os forradalom külpolitikai vonatkozásairól, az Európai Unió kialakulásáról, a jelenkori Magyarország demográfiai jellemzőiről és nyugdíjrendszeréről is kaptak feladatot a diákok az emelt szintű történelemérettségi első, rövid feladatokból álló részében - tudta meg az eduline.

Az emelt szintű töriérettségi írásbeli része 240 perces, a középszintű vizsgával ellentétben itt a diákok nem oszthatják be szabadon az idejüket: az első feladatlapot 90 perc után beszedik, és ekkor osztják ki a másodikat.

Itt van a középszintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van az emelt szintű töriérettségi hivatalos megoldása.

Itt van a középszintű töriérettségi első részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása!

Itt van a középszintű töriérettségi második részének nem hivatalos, szaktanár által kidolgozott megoldása.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a töriérettségiről - a vizsga után jövünk a középszintű feladatsor nem hivatalos megoldásával!

Bejött az érettségizők tippje, de becsapós feladat is van a törivizsgán - itt az első tanári értékelés a középszintű töriérettségiről

1956 és Nagy Imre a középszintű töriérettségi második részében - friss infók

A bolsevik diktatúráról, a rendszerváltásról és Magyarország gazdasági teljesítményéről is kaptak feladatot a diákok a középszintű töriérettségi első részében

Hoffmann Rózsa kedvencéről is írhatnak esszét a diákok a töriérettségin

Az I. feladatlapra 44 pontot kaphatnak a vizsgázók, segédeszközt nem használhatnak. A 8-14 rövid feladat a források használatát, a szaknyelv alkalmazását és a tárgyi tudást (név, évszám, topográfia) ellenőrzi, általában kell egy szöveget, képet vagy diagramot kell feldolgozni, értelmezni.

A második rész tíz kifejtendő feladatából két rövidebb, illetve két hosszabb esszét kell írni. A megoldott feladatok között legalább kettőnek a magyar, legalább egynek az egyetemes történelemre kell vonatkoznia.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.