Csütörtökön kezdődnek az emelt szintű szóbeli vizsgák - itt találjátok a központilag meghatározott érettségi tételeket nyelvtanból.
Ember és nyelv 1. A beszéd mint cselekvés
2. Szinkrónia és diakrónia a nyelvben Kommunikáció 3. A kommunikáció funkciói; a beszédhelyzet és a szövegkörnyezet kommunikációt alakító tényezői 4. Az elektronikus kommunikáció nyelvi sajátosságai és hatása a nyelvhasználatra A magyar nyelv története 5. A nyelvművelés jelentősége; szerepe napjainkban 6. A Kazinczy-féle nyelvújítási mozgalom törekvései; szerepének értékelése 7. Legfontosabb kéziratos nyelvemlékeink; a Halotti beszéd és könyörgés nyelvi és retorikai jellemzői Nyelv és társadalom 8. A magyar nyelv területi nyelvváltozatai és a norma 9. A hivatalos nyelv stiláris és grammatikai jellemzői A nyelvi szintek 10. A morfémák típusai és kapcsolódási lehetőségei 11. A névmások rendszere; a névmások szerepe a szövegalkotásban 12. A magyar helyesírási rendszer; a központozás szerepe 13. Az alá- és mellérendelő kapcsolatok típusai A szöveg 14. A lineáris és a globális kohézió 15. A szövegközlés két típusa, a beszéd és az írás összehasonlítása 16. Az intertextualitás jelensége és stílushatása A retorika alapjai17. Az érvelés fajtái és módszerei 18. A spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbségeiStílus és jelentés 19. A konnotatív és a denotatív jelentés20. Az alakzatok stílushatása; az ismétlés változataiAz emelt szintű tételek címét itt találjátok irodalomból, videós előkészítőnket pedig itt nézhetitek meg (magyar irodalom, történelem)
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
