Negyvenegy alap- és osztatlan szakon idén is előzetes ponthatárokat húztak - mutatjuk, melyek ezek a képzések.
Az emberi erőforrások minisztere a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény alapján idén negyvenegy alapképzési, valamint osztatlan mesterképzési szak esetében a magyar állami ösztöndíjas képzésre történő felvételhez szükséges követelményt (minimumpontszámot) határozott meg. Nemzetközi tanulmányok szaknál 465, kommunikáció és médiatudomány szakon 455, pszichológia szakon 435 pontot kell elérni, osztatlan jogász képzésen 460, gazdaság- és pénzügy-matematika elemzés szakon legalább 440 pontot kell szerezni.
A részletes listát és a ponthatárokat itt találjátok:
null
null
Jó hír a felvételizőknek: több szakon is csökkentették az előzetes ponthatárokat
Hamarosan kiderülnek a ponthatárok, ne feledjétek, több szakon csökkentek az előzetes ponthatárok - itt nézhetitek meg, a ti képzéseteket is érinti-e a változás. Gazdálkodási és menedzsment, nemzetközi tanulmányok, kommunikáció és médiatudomány, általános orvosi - többek között ezeken a szakokon is megállapítottak 2018-ra előzetes ponthatárokat. Azonban nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
