Felvételi kisokos: minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell

Negyvenegy szakon a 2018-as felvételin is előzetes ponthatárokat húztak, több szakra jeles érettségi, nyelvvizsga vagy emelt szintű érettségi nélkül esély sincs bekerülni. Minden, amit az előzetes ponthatárokról tudni kell.

  • Eduline
pixabay

A legtöbb pontot azoknak kell gyűjteniük, akik a nemzetközi tanulmányok alapszakot kezdenék el állami ösztöndíjas formában, ott 465 az előzetes ponthatár. A jogászképzéshez legalább 460 pontra lesz szükség, a gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés és a nemzetközi gazdálkodás szakon egyaránt 440-440 a ponthatár. A kommunikáció- és médiatudomány szak előzetes ponthatára szintén magas, 455.

Ezeken a képzéseken csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt - függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek. Fontos, hogy az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit.

Az előző évi pontokhoz képest idén nyolc szakon jóval alacsonyabbak a ponthatárok, mint tavaly. Változott például az alkalmazott közgazdaságtan ponthatára, oda 30 ponttal kevesebb kell mint tavaly, 458 helyett 428-nál húzták meg az előzetes ponthatárokat. Ugyanennyi a limit az emberi erőforrások, a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing szakon.

A turizmus-vendéglátás alapképzésen például 420 helyett 400 ponttal is lehet állami ösztöndíjas helyet szerezni, a nemzetközi gazdálkodás szakon 460 helyett 440, a pénzügy és számvitelt célzók 450 helyett 425-ös előzetes ponthatárral számolhatnak.

A részletes listát és a ponthatárokat itt találjátok:

null

null

Az Eduline-on minden infót megtaláltok a 2018-as felvételiről, legfrissebb cikkeinket itt olvashatjátok el.

A legfontosabb kérdések és válaszok a felvételi pontszámításról

Milyenek az idei a minimumponthatárok? Milyen szakokon állapítottak meg előzetes ponthatárokat? Kik és milyen jogon kaphatnak többletpontokat, és hogyan kell az érettségi pontokat számolni? Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolunk. Mielőtt az utolsó hajrába érnénk a felvételi jelentkezéssel, érdemes egy kis összefoglalást tartani a pontszámítási szabályokról, előzetes ponthatárokról és a határidőkről is.

Felvételi jelentkezés lépésről lépésre - 2018

Online képzés célja: Az Eduline online videós felvételi tájékoztatója végigvezet a 2018-as felsőoktatási felvételi minden fontosabb lépésén a szakválasztástól a ponthatárhúzásig. Segítünk, hogy ne vessz el a jogszabályok útvesztőjében és ne veszíts értékes pluszpontokat a felvételi során. | | Kiemelt képzések , Tanulástámogatás

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.