Az angolérettségi második részétől tart igazán a legtöbb diák. Ugyan kevés pont jár erre a rövid szakaszra, azonban nagyon könnyen bele lehet futni olyan hibákba, amelyekkel több pontot veszíthettek.
Az angolérettségiről folyamatos tudósításunkat és legfrissebb híreinket itt találjátok. Az első, szövegértési rész információit itt, a szaktanári véleményt pedig itt találjátok.
Elkezdődött a 2. rész
Az érettségi második részét egy, a Csalagútról szóló cikkel kezdték a diákok: az a feladatuk, hogy megadott szavak felhasználásával egészítsék ki a hiányos szöveget. A második szöveg egy ír fesztiválról szól, itt szintén hiányzó szavakat kell pótolni.
A harmadik feladatban a Wall Street elnevezéséről és magáról a kialakulásáról van egy féloldalas szöveg, ahol már előre magadott szavakat kell helyes igeidőbe tenni, illetve ragozni.
Ez a mumus?
A diákok számára a "mumus" a nyelvhelyességi feladatsor. Zömüknek nem ez a kedvenc része, öröm az ürömben, hogy helyes megoldásokkal "csak" 18 pontot lehet szerezni (vagy veszíteni). Ez a vizsgarész egyébként 30 perces.
A vizsgán az alábbi feladattípusok fordulhatnak elő: hiányos mondatok vagy szövegek kiegészítése feleletválasztással (négy válaszlehetőség közül egy helyes kiválasztása), a szövegből kivett mondatrészlet helyének azonosítása szövegkohéziós eszközök segítségével, hiányos szöveg kiegészítése önállóan vagy előre megadott szókészletből, megadott szavak ragozott alakjainak vagy a belőlük képzett új szavaknak a szövegbe illesztése, szövegtranszformáció megadott szempontok alapján.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
