Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire, a vizsgákat októberben és novemberben tartják.
Ha még középiskolások vagytok, a vizsgát szervező középiskolák valamelyikében szerezhetik be a jelentkezési lapot. Azok is választhatják ezt a megoldást, akiknek nincs tanulói jogviszonyuk - attól függetlenül, hogy van-e érettségi bizonyítványuk -, de jelentkezhetnek a kormányhivatalokban is, az online jelentkezési lap leadásával.
Összesen hetvenkilenc tárgyból tehettek ősszel érettségit, a teljes listát az Oktatási Hivatal honlapján találjátok. Az írásbeliket október 10-e és 27-e között, az emelt szintű szóbeliket november 6-tól 10-ig, a középszintű vizsgákat pedig november 17-től 22-ig tartják.
Előrehozott érettségit 2014-től viszont csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet tenni, és csak a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha korábban középszintű érettségit tettetek, emelt szinten ősszel is vizsgázhattok. Részletes összefoglalónkat az őszi érettségiről itt találjátok, legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
