Az idei tanévben már felvételi többletpontokat kapnak azok a tanulók, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet...
Az idei tanévben már felvételi többletpontokat kapnak azok a tanulók, akik a diákolimpia országos döntőiben érmet nyernek. Balogh Gábor, a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) elnöke szerdán a Puskás Ferenc Stadionban az atlétikai ügyességi és váltó csapatbajnokság hivatalos megnyitóján elmondta: a szövetség megújításának egyik eredménye, hogy a diákolimpia idén már tanulmányi versenynek számít, a számok első három helyezettje 10 felvételi többletpontot kap majd. Hogyan változnak a felvételi szabályai? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
Az MDSZ 27. alkalommal rendezi meg a diákolimpiát, amelyen összesen 270 ezer gyerek vesz részt évente. Az atlétikai országos döntőben kedden és szerdán két korcsoportban 15 megye 1500 sportolója versenyez a Puskás Stadionban.
Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár a köszöntőbeszédében azt mondta, a sport "csodaszer", amely kiemeli a sportolókat a szürke hétköznapokból. "A mindennapos testnevelés bevezetésével és a diákolimpia támogatásával azt szeretnénk elérni, hogy a gyerekek átérezzék a sportolás szépségét" - közölte az államtitkár, aki hangsúlyozta, hogy a sportsikerek eléréséig vezető út sokszor fájdalmas és küzdelmes, ugyanakkor a sport egyebek között arra is megtanítja a gyerekeket, hogy "tenni kell a dolgukat" a jó eredmények eléréséhez.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
