Szerdán újra tárgyal a 2013-as keretszámokról a kormány

A kormány szerdán még foglalkozik a felsőoktatási keretszámokkal - írta a Népszabadság kedden, Hoffmann Rózsa...

  • MTI
Hoffmann Rózsa szerint szerdán el is fogadhatja, meg is változtathatja a keretszámokat a kormány
MTI / Földi Imre

A kormány szerdán még foglalkozik a felsőoktatási keretszámokkal - írta a Népszabadság kedden, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár információja alapján. A lap tudósítójának kérdésére az államtitkár elmondta: a keretszámokra rábólint szerdán a kormány, de elvileg az is lehetséges, hogy módosít a számokon.

Az állami ösztöndíjas keretszámok 2010-2012 között  56 ezerről 31 750-re csökkentek, a 2013-as tanévben pedig csupán 10 480 diák részesül állami finanszírozásban, miközben a részösztöndíjasok száma 2013-ban 46 330 lesz.

A lapnak nyilatkozó kormányzati szereplők szerint a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása döntéskényszer volt, hiszen a rendszer pazarló, a diplomák nem piacképesek a világszínvonalú cégek elvárásaihoz képest.

A lap idézi az ATV-nek nyilatkozó Pokorni Zoltánt, aki azt mondta: nem ildomos ilyen radikális lépést tenni két hónappal a jelentkezési határidő előtt. A Fidesz alelnöke, a parlament oktatási bizottságának elnöke a keretszám csökkentését túl durvának és túl gyorsnak nevezte.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.