A kormány szerdán még foglalkozik a felsőoktatási keretszámokkal - írta a Népszabadság kedden, Hoffmann Rózsa...
A kormány szerdán még foglalkozik a felsőoktatási keretszámokkal - írta a Népszabadság kedden, Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár információja alapján. A lap tudósítójának kérdésére az államtitkár elmondta: a keretszámokra rábólint szerdán a kormány, de elvileg az is lehetséges, hogy módosít a számokon.
Az állami ösztöndíjas keretszámok 2010-2012 között 56 ezerről 31 750-re csökkentek, a 2013-as tanévben pedig csupán 10 480 diák részesül állami finanszírozásban, miközben a részösztöndíjasok száma 2013-ban 46 330 lesz.
A lapnak nyilatkozó kormányzati szereplők szerint a felsőoktatás finanszírozásának átalakítása döntéskényszer volt, hiszen a rendszer pazarló, a diplomák nem piacképesek a világszínvonalú cégek elvárásaihoz képest.
A lap idézi az ATV-nek nyilatkozó Pokorni Zoltánt, aki azt mondta: nem ildomos ilyen radikális lépést tenni két hónappal a jelentkezési határidő előtt. A Fidesz alelnöke, a parlament oktatási bizottságának elnöke a keretszám csökkentését túl durvának és túl gyorsnak nevezte.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
