Szeptember 5-ig jelentkezhetnek azok, akik az október-novemberi vizsgaidőszakban szeretnének érettségi vizsgát tenni.
Szeptember 5-ig jelentkezhettek az őszi érettségire: azok, akik még középiskolások, a vizsgát szervező középiskolák valamelyikében szerezhetik be a jelentkezési lapot. Azok is választhatják ezt a megoldást, akiknek nincs tanulói jogviszonyuk - attól függetlenül, hogy van-e érettségi bizonyítványuk -, de jelentkezhetnek a kormányhivatalokban is, az online jelentkezési lap leadásával.
Az írásbeliket október 10-e és 27-e között írják a diákok. Az emelt szintű szóbeliket november 6-tól 10-ig, a középszintű vizsgákat pedig november 17-től 22-ig tartják. A négy kötelezővel együtt összesen hetvenkilenc tárgyból tehettek ősszel érettségit, a teljes listát az Oktatási Hivatal honlapján találjátok.
Azok, akik még középiskolások, csak néhány tantárgy közül választhatnak: előrehozott érettségit ugyanis 2014-től csak informatikából, latinból és élő idegen nyelvekből lehet tenni, és csak a május-júniusi vizsgaidőszakban. Az egyetlen kivétel a szintemelő vizsga: ha korábban középszintű érettségit tettetek, emelt szinten ősszel is vizsgázhattok. Az őszi érettségiről szóló részletes összefoglalónkat itt találjátok, legfrissebb cikkeinket pedig itt olvashatjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
