Szeptember 5-ig jelentkezhettek a 2013-as őszi érettségi vizsgákra - összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a jelentkezésről, a vizsgatípusokról és a választható tantárgyakról.
Hogyan lehet jelentkezni?
Az őszi érettségi időszakban nem minden középiskolában tartanak vizsgákat: a kijelölt intézmények listáját innen tölthetitek le. A jelentkezési lapot a kiválasztott iskolában szerezhetitek be.
Ugyanakkor, ha már megszűnt a tanulói jogviszonyotok, az intézmény nem köteles fogadni a jelentkezéseteket. A jelentkezési lapot ezért beadhatjátok a területileg illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalban is (az elérhetőségeket itt találjátok), szeptember 5-ig személyesen vagy postai úton. Az űrlapot augusztus közepétől az Oktatási Hivatal oldaláról, az oktatas.hu-ról tölthetitek le.
Milyen tárgyakból vizsgázhattok?
A választható vizsgatárgyak listáját itt találjátok.
Mikor tartják a vizsgákat?
Az írásbeli érettségi vizsgákat október 11-től 25-ig, a szóbeliket pedig november 6-tól 29-ig tartják. A beosztást itt találjátok.
Kell fizetni a vizsgáért?
Abban az esetben, ha már van érettségi bizonyítványotok, vagy megszűnt a hallgatói jogviszonyotok, fizetnetek kell: a középszintűért vizsgatárgyanként minden évben a minimálbér 15 százalékát, az emelt szintű vizsgáért a 25 százalékát. Ez 2013-ban 15, illetve 25 ezer forint.
Ha a középszintű vizsgára egy középiskolában jelentkeztek, a vizsgadíjat oda, minden más esetben az Oktatási Hivatalnak kell befizetnetek. Ezt megtehetitek a kormányhivatalokban beszerezhető utalványon, illetve banki átutalással.
A vizsgadíj befizetéséről szóló utalvány, illetve az átutalási megbízás Közlemény rovatában fel kell tüntetni a 20-as számot, valamint egy szóköz kihagyásával az egyedi érettségi iktatószámot: ezt abban az intézményben kapjátok meg, ahol a vizsgára jelentkeztetek. A vizsgadíj befizetését igazolnotok kell: utalvány esetén az eredeti feladóvevényt, átutalás esetén a bank által igazolt átutalási megbízást kell csatolnotok a jelentkezési laphoz.
Milyen vizsgatípusok közül választhattok?
Ha már van érettségitek, ismétlő, szintemelő, illetve kiegészítő vizsgát tehettek. Ha egy adott tárgyból, amelyből már vizsgáztatok, ugyanazon a szinten szeretnétek javítani az érdemjegyeteken, ismétlő érettségire kell jelentkeznetek: a már kiadott bizonyítványon nem lehet változtatni, így az elért eredményről tanúsítványt kaptok.
Szintemelő vizsgát, ha korábban középszinten érettségiztetek, csak egyszer tehettek, de ezután az emelt szintű érettségit - a középszintűhöz hasonlóan - akárhányszor megismételhetitek. Ha olyan tantárgyból szeretnétek érettségizni, amelyből még nem vizsgáztatok, kiegészítő érettségi vizsgára kell jelentkeznetek.
Mi lesz, ha ez a vizsga rosszabbul sikerül, mint az első?
Az ismétlő vizsgának tulajdonképpen nincs tétje: a felsőoktatási felvételi eljárás során eldönthetitek, melyik vizsga eredményét szeretnétek használni, akár más összeállításban a különböző szakoknál.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
