Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be.
A szabadbölcsészet humán alapműveltséget adó szak - mindenből kaptok egy kicsit. Tanulhattok pszichológiát, belekóstolhattok a társadalomtudományokba, de leginkább kulturális-művészeti jelenségekkel foglalkoztok majd. Különböző szakirányokat választhattok, például vallástudományt, filmelméletet, esztétikát, filozófiát, etikát, művészettörténetet, kommunikációt és médiatudományt.
A képzést az ország legtöbb bölcsészettudományi kara elindítja, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a pécsi és a szegedi egyetem is.
Elhelyezkedés diploma után
A diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai szerint a szabadbölcsészet alapszak elvégzése után a legtöbben marketinges cégeknél, kommunikációs területen, kulturális intézményeknél helyezkedtek el. A kiválasztott szakirány persze a későbbi munkalehetőségeiteket is meghatározza.
A pályakövetési rendszer adatai szerint egy diplomás szabadbölcsész átlagosan nettó 117 ezer forintot keres havonta, az országos adatbázisok pedig bruttó 129 ezer forintot mutatnak.
Továbbtanulási lehetőségek
A szabadbölcsészet tökéletes választás, ha még nem tudjátok, pontosan milyen területen szeretnétek továbbtanulni, de a bölcsészettudomány vonzónak tűnik - mivel többféle tudományterületbe belekóstolhattok, a mesterszakot már a kiválasztott területen folytathatjátok. Ennek megfelelően szabad bölcsészet mesterszak nincs is - művészeti képzéseken, társadalomtudományi és nyelvészeti szakokon folytathatjátok a tanulást, az alapszakot elfogadó mesterképzések lisját itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
