Mit tanulnak a szabadbölcsészek?

Mit tanulnak a szabadbölcsészek, az andragógia szakosok vagy a műszaki menedzserek? Új cikksorozatunkban a legkacifántosabb nevű alapképzéseket mutatjuk be.

  • Eduline

A szabadbölcsészet humán alapműveltséget adó szak - mindenből kaptok egy kicsit. Tanulhattok pszichológiát, belekóstolhattok a társadalomtudományokba, de leginkább kulturális-művészeti jelenségekkel foglalkoztok majd. Különböző szakirányokat választhattok, például vallástudományt, filmelméletet, esztétikát, filozófiát, etikát, művészettörténetet, kommunikációt és médiatudományt.

A képzést az ország legtöbb bölcsészettudományi kara elindítja, köztük az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Károli Gáspár Református Egyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, a pécsi és a szegedi egyetem is.

Elhelyezkedés diploma után

A diplomáspálya-követési rendszer 2012-es adatai szerint a szabadbölcsészet alapszak elvégzése után a legtöbben marketinges cégeknél, kommunikációs területen, kulturális intézményeknél helyezkedtek el. A kiválasztott szakirány persze a későbbi munkalehetőségeiteket is meghatározza.

Fazekas István

A pályakövetési rendszer adatai szerint egy diplomás szabadbölcsész átlagosan nettó 117 ezer forintot keres havonta, az országos adatbázisok pedig bruttó 129 ezer forintot mutatnak.

Továbbtanulási lehetőségek

A szabadbölcsészet tökéletes választás, ha még nem tudjátok, pontosan milyen területen szeretnétek továbbtanulni, de a bölcsészettudomány vonzónak tűnik - mivel többféle tudományterületbe belekóstolhattok, a mesterszakot már a kiválasztott területen folytathatjátok. Ennek megfelelően szabad bölcsészet mesterszak nincs is - művészeti képzéseken, társadalomtudományi és nyelvészeti szakokon folytathatjátok a tanulást, az alapszakot elfogadó mesterképzések lisját itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Így büntetheti az egyetemi felvételi rendszer a szakképzésből érkező diákokat

Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.