Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román...

Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román államfő - közölte az elnöki hivatal. A román szenátus szeptemberben döntött egy új, alacsonyabb szintű, úgynevezett szakmai érettségi bevezetéséről, amely tanúsítaná a középfokú tanulmányok befejezését, de nem jogosítana fel egyetemi felvételire. A romániai rendszer hasonlítana az itthon működő kétszintű érettségi eredetileg tervezett rendszerére - a magyar érettségiről itt olvashattok.
A szakmai érettséginél csak a román nyelvi, az idegen nyelvi és az informatikai képességeket felmérő szóbeli vizsgák lennének a hagyományos érettségivel közösek. A szakmai érettséginél az elvégzett, szakosított középiskolában elsajátított szakmai tudásról írásbeli és szóbeli vizsgát kellene tenniük a végzősöknek, és nem kellene írásbeli vizsgákon számot adniuk általános műveltségükről.
Az államfő azt kérte a törvényhozóktól, hogy töröljék az érettségi lebonyolításáról szóló jogszabályból a szakmai érettségire vonatkozó részt. Indoklásában Traian Basescu arra hivatkozik, hogy a szakmai érettségi fogalma - a "szakmai" jelző ellenére - megtévesztő, nem illeszkedik az európai képesítési keretrendszerbe (EQF), és rontaná a hagyományos romániai érettségi oklevelekbe vetett nemzetközi bizalmat.
Romániában tavaly és idén - amióta a puskázás megelőzése érdekében kamerákat szereltek a vizsgatermekbe - a vizsgázók fele megbukott az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter szerint a kormánynak megoldást kellett találnia arra, hogy "az új érettségi rendszer 150 ezer középiskolai végzőst tett munkanélkülivé", ezért próbált alternatívát kínálni azoknak a végzősöknek, akik nem készülnek egyetemre.
Az oktatás helyzetéről rendezett múlt heti vitanapon az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői azt állították, hogy a súlytalan, valódi tudás nélkül megszerezhető oklevelekkel a kormányzó Szociál-liberáls Szövetség (USL) az érettségi vizsgán elbukott diákok és szüleik szavazatait akarja megvásárolni.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).