Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román...
Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román államfő - közölte az elnöki hivatal. A román szenátus szeptemberben döntött egy új, alacsonyabb szintű, úgynevezett szakmai érettségi bevezetéséről, amely tanúsítaná a középfokú tanulmányok befejezését, de nem jogosítana fel egyetemi felvételire. A romániai rendszer hasonlítana az itthon működő kétszintű érettségi eredetileg tervezett rendszerére - a magyar érettségiről itt olvashattok.
A szakmai érettséginél csak a román nyelvi, az idegen nyelvi és az informatikai képességeket felmérő szóbeli vizsgák lennének a hagyományos érettségivel közösek. A szakmai érettséginél az elvégzett, szakosított középiskolában elsajátított szakmai tudásról írásbeli és szóbeli vizsgát kellene tenniük a végzősöknek, és nem kellene írásbeli vizsgákon számot adniuk általános műveltségükről.
Az államfő azt kérte a törvényhozóktól, hogy töröljék az érettségi lebonyolításáról szóló jogszabályból a szakmai érettségire vonatkozó részt. Indoklásában Traian Basescu arra hivatkozik, hogy a szakmai érettségi fogalma - a "szakmai" jelző ellenére - megtévesztő, nem illeszkedik az európai képesítési keretrendszerbe (EQF), és rontaná a hagyományos romániai érettségi oklevelekbe vetett nemzetközi bizalmat.
Romániában tavaly és idén - amióta a puskázás megelőzése érdekében kamerákat szereltek a vizsgatermekbe - a vizsgázók fele megbukott az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter szerint a kormánynak megoldást kellett találnia arra, hogy "az új érettségi rendszer 150 ezer középiskolai végzőst tett munkanélkülivé", ezért próbált alternatívát kínálni azoknak a végzősöknek, akik nem készülnek egyetemre.
Az oktatás helyzetéről rendezett múlt heti vitanapon az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői azt állították, hogy a súlytalan, valódi tudás nélkül megszerezhető oklevelekkel a kormányzó Szociál-liberáls Szövetség (USL) az érettségi vizsgán elbukott diákok és szüleik szavazatait akarja megvásárolni.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
