Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román...
Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra a szakmai érettségi bevezetéséről szóló jogszabályt Traian Basescu román államfő - közölte az elnöki hivatal. A román szenátus szeptemberben döntött egy új, alacsonyabb szintű, úgynevezett szakmai érettségi bevezetéséről, amely tanúsítaná a középfokú tanulmányok befejezését, de nem jogosítana fel egyetemi felvételire. A romániai rendszer hasonlítana az itthon működő kétszintű érettségi eredetileg tervezett rendszerére - a magyar érettségiről itt olvashattok.
A szakmai érettséginél csak a román nyelvi, az idegen nyelvi és az informatikai képességeket felmérő szóbeli vizsgák lennének a hagyományos érettségivel közösek. A szakmai érettséginél az elvégzett, szakosított középiskolában elsajátított szakmai tudásról írásbeli és szóbeli vizsgát kellene tenniük a végzősöknek, és nem kellene írásbeli vizsgákon számot adniuk általános műveltségükről.
Az államfő azt kérte a törvényhozóktól, hogy töröljék az érettségi lebonyolításáról szóló jogszabályból a szakmai érettségire vonatkozó részt. Indoklásában Traian Basescu arra hivatkozik, hogy a szakmai érettségi fogalma - a "szakmai" jelző ellenére - megtévesztő, nem illeszkedik az európai képesítési keretrendszerbe (EQF), és rontaná a hagyományos romániai érettségi oklevelekbe vetett nemzetközi bizalmat.
Romániában tavaly és idén - amióta a puskázás megelőzése érdekében kamerákat szereltek a vizsgatermekbe - a vizsgázók fele megbukott az érettségin. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter szerint a kormánynak megoldást kellett találnia arra, hogy "az új érettségi rendszer 150 ezer középiskolai végzőst tett munkanélkülivé", ezért próbált alternatívát kínálni azoknak a végzősöknek, akik nem készülnek egyetemre.
Az oktatás helyzetéről rendezett múlt heti vitanapon az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) képviselői azt állították, hogy a súlytalan, valódi tudás nélkül megszerezhető oklevelekkel a kormányzó Szociál-liberáls Szövetség (USL) az érettségi vizsgán elbukott diákok és szüleik szavazatait akarja megvásárolni.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
