Elfogadták az új felsőoktatási törvényt. Pokorni, akinek korábban is voltak fenntartásai, nemmel szavazott.
Elfogadták az új felsőoktatási törvényt. Pokorni, akinek korábban is voltak fenntartásai, nemmel szavazott. Azt mondta, hogy több olyan elemet is lát a törvényben, amelyek megnehezítik a szegényebb gyerekek sorsát, azt viszont pozitívumnak tartja, hogy a legjobb hallgatók állami és részösztöndíjat kaphatnak. Kérdéses, hogy ez valójában mekkora „pozitívum” - írja a Szamárpad bloggere.
Bízzunk abban, hogy mindenki egyenlő esélyekkel indul a felsőoktatásban. „Ez már most sem igaz!” – hallhatjuk többfelől, és van is benne igazság, de minden megoldható más módon is. Akinek nincs pénze különtanárra, az üljön össze azokkal tanulni, akiknek telik rá, vagy jobb képességű diákokkal, akiknek nincs is különtanárra szüksége. Aki drágának találja a nyelvvizsgát, annak lehetősége van emelt szintű érettségivel megszerezni a nyelvvizsgapapírt, lehet, hogy az csak belföldön elismert, de ugyanúgy pluszpontot jelent a felvételin. A teljes posztot a Szamárpad blogon olvashatjátok el.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
