Az állam részben fenn akarja tartani a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói státuszt, a tervek...
Az állam részben fenn akarja tartani a felsőoktatásban az államilag finanszírozott hallgatói státuszt, a tervek szerint 30 ezren teljes, 15 ezren pedig részösztöndíjat kapnak, a többi felvételiző csak önköltséges képzésben tanulhat – mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés oktatási bizottságának elnöke a Felvételi Információs Szolgálat VIII. országos konferenciáján.
A fideszes oktatáspolitikus szerint az önköltséges szakra járóknak jelentős diákhitelre lesz szükségük, ennek visszafizetésére az egyik lehetőség, hogy a hallgató majdani munkáltatója vállalja át a diákhitel visszafizetését, a törlesztést pedig akkor kezdik meg, amikor a végzettek elhelyezkedtek.
Pokorni Zoltán szerint ha a felsőoktatásba való bejutás követelményévé teszik a nyelvvizsgát, akkor a hátrányos helyzetűek még kisebb eséllyel pályáznak a továbbtanulásra. Szerinte a nyelvi érettségi magasabb szintű teljesítését lehetne a felvételi kritériumául szabni.
Az oktatási bizottság elnöke hozzátette: több tízezer hallgató nem veheti át diplomáját a nyelvvizsga hiánya miatt, ezért a legújabb kormányzati döntés értelmében az intézmények 2016-ig mentesíthetik azokat az egyetemistákat a nyelvvizsga-követelmények alól, akik tanulmányaik befejezése után három éven belül nem tudnak nyelvvizsgát szerezni. Erről az egyetemek, főiskolák szenátusainak kell dönteniük.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
