Nemsokára vége az évnek, ez pedig azt jelenti, hogy néhány hónap múlva itt az érettségi. Pánikolni mégsem kell.
1. hiba: kihagyjátok a legnagyobb bulikat
Elsősorban nem a szilveszteri házibulira gondolunk (bár az is jó dolog), hanem a végzős év legnagyobb dobásaira, a szalagavatóra, a végzős bankettre, a ballagásra és a bolondballagásra. Négy-öt, sőt van, aki nyolc évet tölt együtt osztálytársaival és a tanárokkal, érdemes tőlük méltón búcsúzni, ráadásul ezek az események önmagukban is fontos emlékek lesznek. Tíz dolog, amit mindenki megcsinált a középiskolában.
2. hiba: halogatjátok a tanulást
Az érettségi csak májusban lesz, de el sem hinnétek, milyen gyorsan elszalad a következő öt hónap. Minél hamarabb nekiálltok a matekpéldák gyakorlásának, az elmaradt kötelező olvasmányok elolvasásának, annál könnyebb lesz a második félév. És persze nem fogtok az éjszaka közepén rémálmokra ébredni.
3. hiba: nem gondoljátok át a szakválasztást
Ne azért jelöljetek meg egy egyetemet vagy egy szakot, mert a legjobb barátotok is oda akar jelentkezni, és ne ad hoc módon döntsetek a pénzügyi és a bölcsészképzés között. Mostanában tartják a nyílt napokat, menjetek el néhányra. Töltsetek ki pályaválasztási teszteket, beszéljetek a szimpatikus intézmények és szakok hallgatóival, volt hallgatóival, és nézzétek meg a fizetési statisztikáknak is. Így biztosan nem rontjátok el a felvételit: tíz tipp a szakválasztáshoz.
4. hiba: nem teszitek le az érettségi előtt a nyelvvizsgát
A legnyilvánvalóbb előnye, hogy pluszpontot kaptok érte a felvételin, de talán nem is ez a legfontosabb, amiért azt tanácsoljuk, hogy ne halogassátok. Az egyetem, főiskola alatt rengeteget kell tanulnotok, és bár sok intézmény kínál nyelvtanulási lehetőséget, az kevésbé jellemző, hogy valaki pont a szakdolgozat megírása mellett ér rá nyelvvizsgázni. Így lehet elszúrni a nyelvvizsgát: 4 hiba, amit minden nyelvtanuló elkövet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
