Július végén, a felsőoktatási felvételi ponthatárok közzététele után indulhat a szokásos roham az albérletekért, a tapasztalatok szerint az egyetemek környékén hamar elkelnek a kedvező áron kínált ingatlanok, ráadásul a belső városrészekben az egyetemisták versenyben találják magukat a pályakezdőkkel és a turistákkal is - hívta fel a figyelmet az Otthon Centrum (OC) ingatlan franchise hálózat hétfőn.
Az OC első fél évi adatai szerint országosan 5-20 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak a tavalyi év átlagához képest. Ennél nagyobb mértékű, akár 30-40 százalékos növekedés Budapest külső és olcsóbb pesti kerületeiben volt jellemző.
A vidéki városok közül Miskolcon és Sopronban regisztrált az Otthon Centrum jelentősebb bérletidíj-emelkedést.
Nem volt növekedés Budapest V. és VI. kerületében, ahol eleve az átlagnál magasabb árak jellemzőek, továbbá néhány egyetemi városban, így Győrben, Szegeden és Pécsett. A legtöbb bérbevett lakás 60-70 négyzetméteres, vagy ennél kisebb volt az idén. Budapesten az átlagos méretű lakásokért 140 ezer forintot fizetnek havonta. A legkedvezőbb bérleti díjak az átlagos lakásméret alapján Pécsett, Nyíregyházán és Miskolcon voltak az elmúlt fél évben, ahol 60-70 ezer forintért lehetett albérletet találni, míg Debrecenben például a bérbe adott 60 négyzetméteres lakások átlagosan 91 ezer forintba kerülnek havonta.
A szakértők szerint Budapesten a belvárosi kislakások gyorsan elkelnek, és a piacon egyre inkább a 80-100 négyzetméteres kiadó lakások fognak dominálni, tehát több diák összefogva jobban járhat a bérleti piacon. A vidéki városokban a piac szűkösebb, mint a fővárosi, és az egyetemi központokra korlátozódik. Itt a fajlagos árak a fővárosi értéknél jóval olcsóbbak, de a kiadó lakások jellemzően nagyobb alapterületűek, ami mérsékli a bérleti díj különbségeit a főváros és vidéki nagyvárosok között.
Lakásbérlés helyett Budapesten és vidéken is jellemző a befektetési célú vásárlás, az elmúlt két év lakáspiaci élénkülésének meghatározó szereplői voltak a kisbefektetők, akik megtakarításaikat lakásba fektették - közölte az Otthon Centrum.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Milyen fenntartói rendszer képes biztosítani a magyar közoktatás fejlődését a következő húsz-harminc évben? Miért lenne érdemes újragondolni a tankerületi tanács intézményét és ebben hogyan vehetnének részt az önkormányzatok? Pukli István írása.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
