Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Újabb változások jönnek: 2014-ben már nem lesz felvételi tájékoztató, 2015-ben pedig eltűnik a nyomtatott jelentkezési lap is. Januárban senki ne keresse a nagy kék könyvet.

A 2014-es felvételin már egyetlen könyvesboltban sem lehet majd felvételi tájékoztatót venni, az Oktatási Hivatal ugyanis ettől az évtől csak elektronikus formában jelenteti meg az alap-, osztatlan és mesterszakos felvételiről szóló információs kiadványt.
Környezetbarát és költséghatékony - az Oktatási Hivatalnál ezzel indokolták meg a döntést. A felvételi tájékoztató példányszáma az elmúlt években valóban meredeken zuhant: az alap- és osztatlan szakokra jelentkezőknek szóló kiadvány 2010-ben még 80 ezer példányban jelent meg, 2012-ben már csak 60 ezret, az idén pedig mindössze 25 ezer példányt nyomtak. Így változnak a 2014-es felvételi szabályai - itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
Vége a papírozásnak
Néhány éven belül a nyomtatott jelentkezési lap is eltűnik: a keresztféléves felvételire már az idén is csak az e-felvételi rendszerében lehetett jelentkezni, az Oktatási Hivatal szerint 2015 őszétől egyáltalán nem nyomtatnak majd jelentkezési lapokat.
A továbbtanulók többsége már a 2013-as felvételin is az online rendszert használta, csupán minden ötödik felvételiző vásárolt jelentkezési lapot. Az e-felvételi gyorsan népszerűvé vált - öt éve például a diákoknak még csak húsz százaléka jelentkezett elektronikus úton.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.