Az állam 2012-ben összesen 33 ezer 927 a felsőoktatásba belépő új hallgatónak, köztük felsőfokú szakképzésre...
Az állam 2012-ben összesen 33 ezer 927 a felsőoktatásba belépő új hallgatónak, köztük felsőfokú szakképzésre, alapképzésre valamint egységes, osztatlan képzésre felvett diáknak biztosít ingyenes képzést. A kormány szerdai döntéséről szóló tájékoztató szerint 15 ezer 550 hallgató kaphat részleges, 50 százalékos támogatást a képzési költséghez.
2011 szeptemberében teljes összegű állami támogatással alapképzésben, osztatlan és felsőfokú szakképzésben 53 ezer 450 elsőéves hallgató kezdhette el tanulmányát, míg mesterképzésre 19 ezer 600 hallgató léphetett be.
Idén felsőfokú szakképzéséhez 3500 diák kaphat teljes támogatást, az ide jelentkezők számára részleges támogatást nem biztosít az állam - derül ki a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón kiosztott, a felsőoktatásba felvehetők létszámára vonatkozó dokumentumból.
A legnagyobb vesztesek: bölcsészettudomány, gazdaság, jog
Az alapképzéshez - a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre felvehető hallgatókon kívül - 26 ezer 990 diák részesülhet teljes támogatásban. Legtöbb, összesen 8000 hallgató a műszaki képzés területére vehető fel teljes állami támogatással, természettudományi képzésre pedig 4000. Informatikai tanulmányaihoz alapképzésben 3600 diák kaphat teljes támogatást, orvosi és egészségtudományi képzéshez pedig 2800. Bölcsészként 2700 diák kezdheti meg tanulmányait szeptembertől állami támogatással, pedagógusképzésre 1600 hallgató vehető így fel az országban, agrárképzésre 1300.
Az egységes, osztatlan képzések közül orvosképzésre 1800 hallgató vehető fel teljes állami támogatással, jogász szakra 100, műszaki képzésre 200, művészeti képzésre 160. Részleges támogatást 100 agrárképzésre felvett hallgató kaphat, 4600 informatikai tanulmányokat kezdő, 7600 valamilyen műszaki képzésre jelentkezett, 100-an az orvos- és egészségtudományokra felvettek közül, és 3150-en a természettudományi szakra felvételt nyertek közül.
A kormány a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen a közigazgatási képzésre 450, rendészeti képzésre 477, katonai képzésre pedig 90 hallgató tanulmányát támogatja teljes összegben az alapképzésen. Közigazgatási, rendészeti és katonai mesterképzéshez összesen 500 hallgató kap tejes támogatást.
Mesterképzésre szeptembertől 19600 diák vehető fel állami támogatással. Doktori képzéshez 1300 fő kaphat állami támogatást. Ezen belül hittudományokra, bölcsészettudományokra, társadalomtudományokra 430-an vehetők fel, míg az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvostudományok, a természettudomány és a és a művészetek területére 870 fő vehető fel.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
