Már lehet jelentkezni a 2014-es pótfelvélire, azokra a fizetős szakokra azonban most sem lesz könnyű bekerülni, amelyeken magas ponthatárokat húztak július 24-én.
Augusztus 12-ig lehet jelentkezni a pótfelvételire - az eljárásban csak azok vehetnek részt, akik egy szakra sem kerültek be, vagy nem is jelentkeztek az idei felvételire. A ponthatárokat augusztus 28-án húzzák: ezek nem lehetnek alacsonyabbak a minimumponthatárnál - alap- és osztatlan képzéseken 260, felsőoktatási szakképzéseken 220, mesterképzéseken 50 pontnál -, illetve az általános felvételin húzott ponthatárnál.
Ez azt jelenti, hogy ha egy fizetős szakra a normál felvételin 300 ponttal lehetett bekerülni, a pótfelvételin sem lehet majd kevesebb ponttal bejutni. Vagyis érdemes megnézni a július 24-én nyilvánosságra hozott ponthatárokat - ezeknek a teljes listáját itt találjátok.
A pótfelvélin az intézmények szinte kizárólag fizetős képzéseket hirdetnek meg: a szakok listáját itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
