Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Hány pontot kell összegyűjtenetek a 2014-es felvételin, ha gazdasági, jogi vagy kommunikációs képzésre szeretnétek bekerülni? Hányan jutottak be tavaly? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Gazdálkodási és menedzsment szakra szeretnék jelentkezni jövőre. Tudom, hogy az idei felvételin kevesen jutottak be állami ösztöndíjas helyre: 2014-ben is lesz központi ponthatár?
Igen: a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter november 13-án írt alá részmegállapodást, amely alapján a 2014-es felvételin minden szakon lesznek állami ösztöndíjas helyek. A tizenhat szakon, köztük a jogászképzésen, illetve a kommunikáció és gazdasági szakokon azonban idén is központi ponthatárt határoztak meg.
| Ilyenek lesznek a ponthatárok 2014-ben |
Alkalmazott közgazdaságtan: 465 Andragógia: 430 Emberi erőforrások: 443 Gazdálkodási és menedzsment: 460 Gazdaságelemzés: 465 Igazságügyi igazgatási: 424 Jogász: 464 Kereskedelem és marketing: 449 Kommunikáció és médiatudomány: 455 Közszolgálat: 440 Munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási: 410 Nemzetközi gazdálkodás: 460 Nemzetközi tanulmányok: 465 Pénzügy-, és számvitel: 458 Turizmus-vendéglátás: 428 Üzleti szakoktató: 440 |
Ezek alacsonyabbak, mint 2013-ban: akkor lejjebb kellett vinni a küszöböt, hogy a kormány ígéretének megfelelően a hallgatók 10-20 százaléka állami ösztöndíjas formában kezdhesse meg a tanulmányait - igaz, volt olyan szak, ahol még az öt százalékot sem érte el a támogatott diákok aránya. 2014-re ezeket a leszállított ponthatárokat határozták meg az állami ösztöndíjas képzésre való bekerülés határaként. A részleteket itt találjátok, a kommunikációképzés ponthatárairól pedig itt olvashattok részletesen.
A 2014-es felvételi legfontosabb változásairól szóló összefoglalónkat itt találjátok.
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.
Országos felmérésben vizsgálják a magyar középiskolások mentális egészségét. A kérdőívben az iskolai túlterheltség, a megfelelési kényszer és a közösségi média hatásai mellett a klímaszorongás és a politikai szorongás is helyet kapott.
Évek óta követelik a diákok, hogy ne csak véleményt mondhassanak, hanem valódi beleszólásuk is legyen az iskolai döntésekbe. Most Lannert Judit arról beszélt a parlamentben, hogy a kormány visszaadja a diákönkormányzatok korábban elvett egyetértési jogát.
Felülvizsgálják az OviKrétát, csak akkor kerülne a szakszolgálat elé a nagycsoportos, ha a szülők és az óvodapedagógus nem értenének egyet, hogy mehet-e iskolába vagy sem.
Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.
Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.